Várostörténet

Vácot a 11. századtól említik írottforrások, városunkat tehát közel ezerévesnek tekinthetjük. A környék a kedvezőtermészeti adottságok miatt természetesen mártöbb évezrede folyamatosan lakott hely. A Dunakanyarulatában, a hegyvidék és az Alföldtalálkozásánál kezdetektől minden adottaz emberi élet alapvető szükségleteibiztosítására. A dombság, az erdő, afolyam jó lehetőség a táplálékszerzéshez,a biztonságos lakóhelyek kialakításához,a kereskedelemnek jó háttér a víziszállítás, a dunai átkeléslehetősége, az útvonalak találkozása.

A magyarok Kárpát-medencébe érkezését,a honfoglalást (896) követően kialakult településa korai püspöki székhelyek sorába tartozik,első királyunk, Szent István megkezdte a vácipüspökség szervezését. Az alapítólevélsajnos nem maradt fenn, így az első írásosemlítés 1074-ből származik, mikor azalsó-szászországi Yburg város évkönyveWatzenburg néven szól a városról.1075-ből való a Garamszentbenedeki Apátságalapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel.A város nevének eredetéről számtalanteória keletkezett, nincs egyetértés ebben akérdésben. Ma a nyelvészek legtöbbjeszemélynévből származó helynévnektartja a Vác nevet. A Bécsi Képes Krónikábanleírt legenda szerint 1074-ben, mikor a közelben vívott,a magyar trónöröklési rendet meghatározócsata előtt Géza és László herceg ittjárt, a területet erdőség borította,melyben egy Vác nevezetű remete élt, s rólakapta volna a város a nevét. Más elméletszerint magyar törzsi névből (Vath) származik anév, de felmerült a "vác" szó,mint szláv eredetű, fonttosabb települést,központot jelentő kifejezés is.

A város életében a kezdetektől máigmeghatározó az egyházi központ szerep. Amindenkori püspök egyben a település földesurais volt, ami erős befolyást biztosított számáraa városi szabályozásra, a helyi jogalkotásra.A püspöki központ, a főpapi udvartartásjelenléte a város építészetének,kézműiparának, intézményeinekfejlődésére, a kultúrára volt nagyhatással.

A város középkori magja a váci vár,a belváros déli részén, egy kiemelkedővízparti részen épült erődítmény.Géza király ide építtette fogadalombóla Szűz Mária tiszteletére szentelt székesegyházat,őt abban is temették el 1077-ben. Vácot az országonbelül elfoglalt központi fekvése, jelentőségemiatt a hadi események mindig érintették,rombolták. A mongol tatárok hadjárata 1241tavaszán érte el a várost, a támadóka vártemplomot, a püspöki központ épületeitaz oda menekült lakossággal együtt felgyújtották,elpusztították. A tatárok kivonulásátkövetően az ország szervezett újjáépítésérőléppen Vácott tanácskozott IV. Béla királya főuraival. Ennek eredményeként érkeztekelőször nagyobb számban telepesek ide a túlnépesedettnyugati területekről, főként délnémetvidékről. A mai főtér környékéntelepültek meg, itt építették fel sajáthagyományaik szerint a Szent Mihály tiszteletéreszentelt plébániatemplomot, intézményeiket,lakóházaikat.

A 14-15. század békét, felemelkedést,virágzást hozott a város életében.Nagyhírű humanista püspöke, Báthori Miklós,reneszánsz pompával, s a király rokona lévéna legrangosabb kézműves műhelyek termékeinekfelhasználásával alakította ki váciszékhelyét. A korszak magyar városainakrangsorában közvetlenül a királyi városokután Vác következett. Ennek az időszaknak a törökhódítás, és a közel másfélszázados uralom vetett véget. A vár és adunai átkelő birtoklása érdekében ahadakozó felek sokszor ostromolták a várost, ezidő alatt a vár több mint negyven alkalommal cseréltgazdát. A török fennhatóság alólVác 1686-ban szabadult fel végleg, ekkorraépületállománya teljesen romokban hevert,állandó lakossága nem volt, földjeiparlagon. Az újjáépítő munkátazonnal megkezdték, de hadi események (Rákócziszabadságharc), valamint természeti katasztrófákévtizedekig hátráltatták azt. Az 1731-estűzvészt követően - melyben az akkor 229 belvárosiházból 198 leégett - kezdődtek meg a nagypüspöki építkezések. A 18. századmásodik felére, az 1770-es évekre alakult ki azömmel középkori alapokra építettbarokk város.

A város újranépesülése részbena püspökök szervezett telepítő munkájának,részben spontán beköltözéseknekköszönhető. Az újjáépítéstés a gazdaság talpra állításátcélul kitűző püspök-földesurak különbözőkedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag,adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a - kizárólagkatolikus - telepeseket. A betelepülők zöme - avisszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületrőlérkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek,horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek.Ez a heterogén eredetű lakosság a 18. századvégére vált öntudatos váci polgárrá.Fejlődésnek indult a mezőgazdaság - különösena szőlőtermesztés - és a kézművesipar is. Akorra jellemző vallási békétlenség avárosszerkezet alakulására is hatássalvolt. A török idők alatt reformált lakosságota püspöki székvárosban elsősorban akatolikus vallásra visszatéríteni igyekeztek,1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusokszabad vallásgyakorlatát. A reformátusok ezérta várostól északra fekvő területreköltöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalutalapítottak, ami külön élt és működött1769-ig.Sajátos újabb kettősség a korabeliváros felosztása a Püspökség ésa Káptalan birtokjoga szerint. Megegyezés alapjána Káptalan - mint önálló testület -Vác földesúri jövedelmeinek 1/8 részétkapta volna, de perre került sor, mivel a püspökiuradalom nem fizette ezeket a jövedelmeket. A per a várostényleges felosztásával fejeződött be, aKáptalan az elmaradt összeg fejében megkapta aváros és határa 1/8-ad részét.Ettől kezdve Káptalan-Vác különközigazgatási egységet alkotott, különtanáccsal, pecséttel, önállócéhszervezetekkel. Vác ikerváros lett, s a kétmezőváros - Káptalan-Vác és Püspök-Vác- csak a közös ügyeket tárgyalva alkotott közösbizottságot.

A 18. század püspökei között számosnagyformátumú, művelt, igényes főpap fordítottkiemelt figyelmet a városrendezés és azintézményfejlesztés ügyének,többségük az osztrák uralkodói házszándékából eredően nem magyarszármazású volt. Althann Mihály Frigyes,majd unokaöccse, Althann Károly, Eszterházi Károlyés Migazzi Kristóf kiemelten sokat tett a mai városképkialakulásáért.

A század második harmadában a városkapunkívül épült fel a "vörösház",az uradalom gazdasági épülete, mely nevét aNápolyból érkezett építők általhasznált vörös színéről kapta. Ekkorkezdték meg a mai városháza építésétis. Az 1740-41-ben pusztító pestis után - atovábbi járványok elkerülése végett- emelték a Szentháromság oszlopot, és azakkor még a város határában álló,a pestises temető melletti Szent Rókus kápolnát.1745-ben szentelték fel a piaristák templomát,1755-re készült el a domonkos rend temploma, melyet aváciak a "Fehérek templomá"-nakneveznek. Eszterházy Károly püspök lebontattaa főtéren álló Szent Mihály templomot,kialakítva a tér mai formáját, smegkezdte a jelenlegi székesegyház építését.1759-ben készült el a Gombás patakon átívelőbarokk "kőszentes híd".

A püspöki székváros virágkorátMigazzi Kristóf püspöksége idején(1756 - 57 és 1762 - 1786) élte. A városlegjelentősebb műemlék épülete a klasszicistaelemekkel kevert későbarokk stílusúSzékesegyház, amely 1761 - 1777 között épültfel. 1764-ben a királynőt, Mária Teréziátlátta vendégül a püspök - és aváros. Fél év alatt készült elországosan is egyedülálló műemlékünka Diadalív (a váci köznyelvben Kőkapu), s azuralkodó érkezésére fejezték be avárosháza építését is. Azelpusztult vár helyén 1766-ra fejeződött be aferencesek templomának építése, és1772-ben készült el a Székesegyházzalszemben a püspöki palota épülete.

A 19. század az iparosodás időszaka, a századvégére a fejlett váci céhes iparátalakul, a műhelyekből kisüzemek, gyárakfejlődnek. 1846-ban megnyílt a Pestről Vácra vezetőelső magyar vasútvonal. A fejlődés ezen állomásanem csak jót hozott, a város kereskedelemben betöltöttszerepe erősen csökkent a könnyebben elérhetőfővárosi piac révén. A vasút ugyanakkorsegítette a munkához jutást a korábbanfőként a szőlő- és bortermelésből élővároslakók ezreinek, akik a filoxéravészkövetkeztében kipusztult ültetvények miattkenyér nélkül maradtak. 1848-49 az országfüggetlensége érdekében indítottforradalom és szabadságharc időszaka. Két nagycsatája zajlott városunkban, ezekre emlékeztetaz országban elsőként állítottemlékoszlop a város déli kapujánál,híres búcsújáró kegyhelyünk,a Hétkápolna közelében.

Az osztrák-magyar kiegyezést követően rövid,de intenzív fejlődést biztosító békésidőszak következett városra. Fejlődő ipar, pezsgőkulturális- és közélet, számosöntevékeny egylet, sportkör, sok társadalmiesemény, virágzó helyi sajtó jellemezte avárost a 19-20. század fordulóján. ADunakanyar, a Deákvárnak nevezett új városrésztervszerű parcellázása sokakat vonzotthosszabb-rövidebb tartózkodásra, letelepedésrevárosunkba. Hírességek, művészek,tudósok sora kötődött Váchoz, alkotásaikbanvárosunk múltja, hangulata, kultúrája isfellelhető.

A 20. század két világégése,ezek következménye is nyomot hagyott természetesenVácon. Áldozatok, jogfosztottak, hadirokkantak, árvák,menekült és kitelepített családok,megszállás, fizikai és lelki tiprás,megnyomorítás. A háborút követőtársadalmi váltással, az államosítássalaz 1950-es évekre alapvetően megváltoztak atulajdonviszonyok a gazdaságban. Változott azintézményfenntartók köre az oktatásban,a kultúrában, megszűntették az egyesületeket,az egyházi intézményrendszert az államdrasztikusan megcsonkolta, nagyot fordult a világ. Államitulajdonú nagyüzemek működtek a városban, afelduzzadó lakosság befogadásáralakótelepek épültek, az alapvető éskényszerű életmódváltásbóleredően a város társadalmi élete is átalakult.A kultúra terén a művészeti oktatás, aközgyűjtemények léte, a művelődési házés az üzemek népművelő tevékenységementette át a hagyományokat, hozott létre újabbközösségeket, eredményeket.

A magyarországi rendszerváltással Vácélete újabb fordulóponthoz érkezett. Anagyipar felszámolásával a munkahelyek jelentőshányada megszűnt, ugyanakkor a város újlehetőségekhez jutott, a gazdasági életátstrukturálódott. Az oktatás terénújra intézményfenntartóként jelentmeg városunkban is az egyház, gazdagítva azegyébként is jelentős iskolahálózatot.Felsőfokú oktatási intézményként- a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozata ésa Teológiai Főiskola mellett - az Apor Vilmos Főiskola isvárosunkban folytatja működését. Vácma dinamikusan fejlődő kisváros, fejlettintézményhálózattal, aktívközélettel, látványosan megújulótörténelmi épületállománnyal.Barokk főtere, kiépített Duna-partja, műemlékeiés múzeumai vonzó turisztikai ésidegenforgalmi célponttá teszik, a város a víziés a kerékpáros turizmus potenciálisfellegvára.

Forrás: Városi Önkormányzat