Történeti bevezető

Szombathely római elődjét Claudius császár alapította Kr. u. 43 körül Colonia Claudia Savariensium (Savariaiak claudiusi kolóniája) néven.

A legio XV. Apollinaris kiszolgált katonáiból, családtagjaiból és a hozzájuk csatlakozott kereskedőkből, iparosokból álló település létrejötte minden bizonnyal Pannónia tartománnyá szervezésével volt összefüggésben, ezért Emona (Ljubljana-Laibach, Szlovénia) és talán Scarbantia (Sopron-Ödenburg) mellett a tartomány legkorábbi településének tarthatjuk.
A Borostyánkőút mellett létrejött város gyorsan fejlődött, ezért Pannónia 106-ban történt kettéosztását követően - de talán már korábban is - Savaria vált a tartomány civil igazgatásának és a császárkultusz központjává.

Itt ülésezett a tartománygyűlés és itt álltak az istenné vált római császárok templomai is. A Római Birodalom Kr. u. III. század végi átszervezését követően Savaria lett tartomány, Pannónia Prima székhelye. Itt székelt a helytartó, itt őrizték a tartomány kincstárát. Falai között gyakran fordultak meg a római császárok is. Savariai tartózkodásukról az antik történetírók adatai mellett az itt kiadott császári rendeletek is tanúskodnak.

Látnivalók

Főtér
A történelmi belváros szerkezetében máig őrzi középkori formáját. A Fő tér, korábban piactér adott helyet több évszázadon keresztül a szombathelyi heti és országos vásároknak. Innen is kapta nevét a település: Szombathelyen szombaton tartották a heti vásárokat. A közkedvelt teret számos műemléképület ékesíti (Pl. a híres színésznő Márkus Emília és az egykori igazságügy miniszter Horváth Boldizsár lakóháza, de itt találhatjuk meg Joyce kedvenc regényhőse, Leopold Bloom szülőházát is). 2000-ben helyezték át a Fő térre az egykor a pestis járvány emlékére állított neogótikus Szentháromság szobrot, melyen a város nyitott kapukat ábrázoló címere látható. Érdemes betérni az OTP bankfiókjába is, ahol az üvegpadló alatt az egykori Savaria római korból származó maradványai tekinthetők meg.

Székesegyház
Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve. Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni. A Székesegyház szakaszos restaurálása napjainkban is tart.

Sala Terrena
A Püspöki Palota földszintjén látogatható a Sala Terrena, hazánk első múzeuma, ahol az egykori középkori várban, majd Szily János püspök által gyűjtött római korból származó feliratos kövek láthatók; a köveket valaha Mátyás király is megcsodálta. A terem falait Dorffmaister Savaria antik emlékeit megörökítő freskói díszítik.

Szombathelyi Képtár
Az 1985-ben megnyílt Szombathelyi Képtár országos gyűjtőkörű múzeum, évente 15-20 időszaki kiállítást rendez. Törzsgyűjteményében régebbi (17-19. sz-i) darabokat is őriz, de a művek többsége 20. sz-i magyar művészekhez kötődik. Sok kép származik a 80-as évek új festészeti hullámából, de jelenleg a gyűjtés elsősorban a fiatal művészek munkáira irányul. A Képtár tulajdonát képezi a kortárs textilgyűjtemény, amelynek 2500 darabból álló anyaga főként a már 1970-óta Szombathelyhez kötődő textilbiennálék nyomán került a múzeumba.

Állandó kiállítás: Válogatás a Szombathelyi Képtár XX. századi gyűjteményéből. A gyűjteményben fő hangsúlyt kapott az 1960-70-es évek neoavantgarde generációja, a konceptualizmus képviselői, és a 90-es évek fiatal képzőművészeinek bemutatása. A gyűjteményből kiállításra kerültek az 1920-30-as évekből Derkovits Gyula, Dési Huber István, Veszelszky Béla, Kassák Lajos és Ámos Imre művei.

Papi Szeminárium
A Templom- téri barokk épületegyüttes 1780-ban elkészült darabja a Szeminárium, mely 1790-ben kezdte meg működését. Előtte itt működött a város első nyomdája, ahol Mikes Kelemen leveleit első ízben nyomtatták ki Magyarországon. Az épület emeletén található az Egyházmegyei Könyvtár. A díszes termekben ma 70.000 kötetet őriznek. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai a középkori kódexek és különleges ősnyomtatványok.

Járdányi Paulovics István Romkert
Savaria maradványainak legnagyobb egybefüggő részletét a Romkert tárja a látogatók elé. A Romkertben végzett ásatások során 1-4. századi és középkori épületmaradványok kerültek a felszínre: császári palota, közfürdő, vámház, Mercurius-szentély, továbbá műhelyek, fazekaskemencék, római útmaradványok, mozaikfelületek és vár. Legértékesebb része a palotakomplexum. Hatalmas csarnokát egykor mozaikpadló takarta, mely mai töredékes állapotában is Pannónia legnagyobb egybefüggő mozaikfelülete. A 2001-ben megnyílt új állandó kiállítás az egykori fazekasnegyedből és Savaria territóriumán előkerült fontosabb leleteket mutatja be.

Zsinagóga
Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható.

Szent Erzsébet templom
1360-ban az itáliai Szienai János ferences rendtársaival együtt építette fel gótikus stílusban az alapfalaiban még ma is meglévő csarnoktemplomot. Előtte a középkorban Remete Szent Antal tiszteletére emelt kórháztemplom állt itt, mellette ispotállyal. Az 1630-as években barokk stílusban építették át a templom hajóját, a szentély azonban megmaradt eredeti stílusában, mely napjainkig a város kiemelt gótikus emléke. Egyik mellékoltárán látható a fallal körülvett város legrégebbi képe is. Barokk berendezéséből említésre méltóak az oltárok és a szószék.

Szent Márton templom
A hagyomány szerint a szent szülőháza fölé épített templom valójában a Kárpát- medence egyetlen, a IV. század óta folyamatosan használt kultuszépülete. Az egykori temetőkápolna helyén már a IX. században templomot emeltek. A Szentély román kori és gótikus részleteket őriz. Az épület jelenlegi barokk formáját 1668-72 között nyerte el. A templom előtti kúton áll Rumi Rajki István szobra - Szent Márton megkereszteli édesanyját - emlékeztetve a város és leghíresebb szülöttjének kapcsolatára.

Erdészeti Tudományos Intézet Kámoni Arborétuma
A Gyöngyös-patak partján fekvő 27 hektáros botanikus kertben a mérsékelt és hideg égöv fa- és cserjefajai láthatók. A gyűjtő- és megőrző tevékenység mellett az arborétum az erdészeti növénynemesítés egyik kutatóbázisa. A kert az év minden szakaszában tartogat látnivalókat, de legkedveltebb látogatási ideje a május, a Rhododendronok virágzási ideje.

Vasi Múzeumfalu
A Vasi Múzeumfalu a megye elmúlt két évszázadának paraszti életformáját, a népi építészeti kultúrát mutatja be. A skanzen 1973-as megnyitása óta 27 településről 43 építmény sikerült átmenteni és újból felépíteni. Őshonos magyar háziállatfajták betelepítése, az itt létrehozott etnobotanikai kert növényvilága, és a rendszerességgel szervezett hagyományőrző programok teszik teljessé, élő és eleven színterekké a múzeumfalu portáit.