Szekszárd anemes borok és a művészetek városa

Bármely iránybólközeledünk a városhoz, megkapó látványa lankás domboldalakról lekúszó utcák,terek képe. Szekszárd ma 36 ezer lakosával ésotthonosságával a korszerű kisváros kényelmétnyújtja. Tolna megye székhelye a Dunántúli-dombságés az Alföld találkozásánálfekszik. A Szekszárdi-dombság és a Sárközhatárolta település a Remete-patak (Séd-patak)völgyében indult növekedésnek. A várostma északról a Sió-csatorna határolja.Szekszárdot a Budapest-Pécs közötti 6-osszámú főúton, Baja felöl az 56-os számúközúton lehet megközelíteni. A városmellett elhaladó 6-os útról a 63-as számúszékesfehérvári és a 65-ös számúsiófoki útvonalak is elérhetők. Vonattal aBudapest-Baja vasútvonal vezet a megyeszékhelyre. Afővárostól való távolsága 144 km.A közeli Dunát átlépő Alföld a Sárközés a kedvelt kirándulóhelyként ismertGemenc vidékén kötődik a lankásMezőföldhöz és a Dunántúli-dombsághoz.Szekszárd méltán híres borkultúrájaa természet kínálta lehetőségekkel élőkbölcsességét és hozzáértésétdicséri. Amit felkínált a természet,gyakran elvették háborúk és kudarcok,mégis él és fejlődik a város.

Szekszárdnevének eredete sokakat foglalkoztatott, a vita talánmég ma sem zárult le.
Szekszárdot mártöbb mint kétszáz éve mezővároskénttartották számon, amikor motívumokkal ékesítettpecsétnyomót csináltatott magának. Erre ahelyhatósági okmányok hitelesítéséhezvolt szükség. Az első változat rajza címertanilagnem tekinthető teljes értékűnek, hiszen csakpajzsforma nélküli, köriratos pecsétnyomóhozkészült. Központi motívuma helyi építészetiemlékre utal. A török kiűzése utánMérey Mihály (apát 1693 - 1719-ig) kezdte el abencések sok vihart megért apátságitemplomának helyreállítását. Ekkorépült a pecsétnyomóra került toronyis. A templom 1794-ben leégett, emléke csak a régipecsétlenyomatokban maradt fenn, és a városszimbóluma lett. Kisebb módosítások után- pl. a torony mellett először nem voltak díszek, egyidőben a szőlőművelésre utaló karcot is ábrázolták,majd elhagyták, stb. - alakult ki a közismert változat;két oldalt szőlőtőkével és búzaszálakkal,a harang fölött pedig szőlőfürttel díszítetttorony. Mivel pecsétnyomóként használták,színekre nem volt szükség. Körirata: SIGILLUMOPPIDI SZEXARDIENSIS - Szekszárd mezőváros pecsétje.

Szekszárdnevezetességei gyalogszerrel bejárhatók,nincsenek nagy távolságok.
A város szívea Béla tér, mely kiindulópontunk lehet sétánksorán. A teret az 1805-ben épült copf stílusútemplom őrzi, melynek nevezetessége, hogy Közép-Európalegnagyobb egyhajós temploma. Naponta háromszorharangjáték hallható. Szemben a pestisjárványszomorú emlékét őrző Szentháromság-szobor,körülötte autóforgalom hullámzik. Ateret a Városháza épülete nyugatról,a régi Vármegyeháza keletről zárja le.

A klasszicistaépülettömböt Polláck Mihálytervezte, 1836-ban építették, az átadásemlékét a belső udvaron ma is láthatótiszafák őrzik.

Ugyanitt kerülnek bemutatásraaz I. Béla király által alapított,1061-ben emelt monostor romjai, mely köré rendházés vár épült. A kereszténységmegszilárdításában fontos szerepet játszóI. Béla szobra egyébként a rólaelnevezett téren látható, Lessenyey Mártaalkotása. A Vármegyeháza ma hivataloknak ésa levéltárnak ad otthont, utóbbiban kiállításoktekinthetők meg.

Az épület külső udvarántalálható a díszes Borkút, Baky Péterés Szatmári Juhos László alkotása.A Borkút csapjaiból neves alkalmakkor borfolyik.

Néhány perces sétával anagy magyar költő, Babits Mihály szülőházáhozjutunk el (Babits u. 13.) A szerény épületbenEmlékmúzeum működik, a gyermekkori emlékek,a fogadószoba bútorai, írásos emlékekés az udvaron a költő bronz-szobra, Farkas Pálszobrászművész alkotása fogadja azideérkezőt.

Szintén percek alatt érjükel a Béla térről a Garay teret, közepén anévadó Garay János szobrával (SzárnovszkyFerenc alkotása, 1898-ban avatták fel), a költőHáry János alakját emelte az irodalomba, nemutolsó sorban többször megénekelte aszekszárdi bort. A tér egyik meghatározóépülete a Német Színház (Garay tér4.), ahol az ország egyetlen német nyelvű színházaműködik, programjáról érdemes tájékozódni.Nem csupán építészeti, de kultúrtörténetiemlék az Augusz-ház jellegzetes épülete(Széchenyi u. 36-40.), melyet báró Augusz Antalépíttetett, s ahol Liszt Ferenc négy alkalommaljárt. Emlékét az épület falánemléktábla és a benne működő, nevétviselő zeneiskola örökíti meg. Talán amester emlékét őrizve, Szekszárdonhagyományosan színvonalas zenei élet működikma is, melynek méltó otthona a Művészetek Háza(Szent István tér 20.)

Az egykori zsinagóga KerényiJózsef építész tervei alapjánszületett újjá, ma a kortárs ésklasszikus alkotók kiállításai,színvonalas hangversenyek kapnak otthont benne. Az épületékessége a koncerteken megszólaló orgona,a csillár helyett kialakított világítótérplasztika és a bejárattal szemben magasodódiadalív, mely az egykori oszlopoknak modern támaszkéntszolgál.

Az épület szomszédságábantaláljuk a Wosinsky Mór Megyei Múzeumtekintélyes épületét (Szent Istvántér 26.) A bejárat előtt a múzeumalapítóbronzportréja Farkas Pál alkotása. Az 1902-bengróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mórapátplébános által alapítottmúzeumban számos állandó ésidőszaki kiállítás várja azérdeklődőket.

Ha tehetjük, érdemesegy pillantást vetni Szekszárdra madártávlatból,a Kilátóhoz (Kiss István szobrászművészalkotása) néhány perces utazássaljuthatunk fel.

Körbetekintveláthatók a gondosan művelt, dombokra felkapaszkodószőlőterületek éppúgy, mint a kisvárosiarcát őrző, megyeszékhelyi szerepét kiépítőváros, régi és új körzeteivel.

Forrás: Városi Önkormányzat