Szekszárd a nemes borok és a művészetek városa

Bármely irányból közeledünk a városhoz, megkapó látvány a lankás domboldalakról lekúszó utcák, terek képe. Szekszárd ma 36 ezer lakosával és otthonosságával a korszerű kisváros kényelmét nyújtja. Tolna megye székhelye a Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. A Szekszárdi-dombság és a Sárköz határolta település a Remete-patak (Séd-patak) völgyében indult növekedésnek. A várost ma északról a Sió-csatorna határolja. Szekszárdot a Budapest-Pécs közötti 6-os számú főúton, Baja felöl az 56-os számú közúton lehet megközelíteni. A város mellett elhaladó 6-os útról a 63-as számú székesfehérvári és a 65-ös számú siófoki útvonalak is elérhetők. Vonattal a Budapest-Baja vasútvonal vezet a megyeszékhelyre. A fővárostól való távolsága 144 km. A közeli Dunát átlépő Alföld a Sárköz és a kedvelt kirándulóhelyként ismert Gemenc vidékén kötődik a lankás Mezőföldhöz és a Dunántúli-dombsághoz. Szekszárd méltán híres borkultúrája a természet kínálta lehetőségekkel élők bölcsességét és hozzáértését dicséri. Amit felkínált a természet, gyakran elvették háborúk és kudarcok, mégis él és fejlődik a város.

Szekszárd nevének eredete sokakat foglalkoztatott, a vita talán még ma sem zárult le.
Szekszárdot már több mint kétszáz éve mezővárosként tartották számon, amikor motívumokkal ékesített pecsétnyomót csináltatott magának. Erre a helyhatósági okmányok hitelesítéséhez volt szükség. Az első változat rajza címertanilag nem tekinthető teljes értékűnek, hiszen csak pajzsforma nélküli, köriratos pecsétnyomóhoz készült. Központi motívuma helyi építészeti emlékre utal. A török kiűzése után Mérey Mihály (apát 1693 - 1719-ig) kezdte el a bencések sok vihart megért apátsági templomának helyreállítását. Ekkor épült a pecsétnyomóra került torony is. A templom 1794-ben leégett, emléke csak a régi pecsétlenyomatokban maradt fenn, és a város szimbóluma lett. Kisebb módosítások után - pl. a torony mellett először nem voltak díszek, egy időben a szőlőművelésre utaló karcot is ábrázolták, majd elhagyták, stb. - alakult ki a közismert változat; két oldalt szőlőtőkével és búzaszálakkal, a harang fölött pedig szőlőfürttel díszített torony. Mivel pecsétnyomóként használták, színekre nem volt szükség. Körirata: SIGILLUM OPPIDI SZEXARDIENSIS - Szekszárd mezőváros pecsétje.

Szekszárd nevezetességei gyalogszerrel bejárhatók, nincsenek nagy távolságok.
A város szíve a Béla tér, mely kiindulópontunk lehet sétánk során. A teret az 1805-ben épült copf stílusú templom őrzi, melynek nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Naponta háromszor harangjáték hallható. Szemben a pestisjárvány szomorú emlékét őrző Szentháromság-szobor, körülötte autóforgalom hullámzik. A teret a Városháza épülete nyugatról, a régi Vármegyeháza keletről zárja le.

A klasszicista épülettömböt Polláck Mihály tervezte, 1836-ban építették, az átadás emlékét a belső udvaron ma is látható tiszafák őrzik.

Ugyanitt kerülnek bemutatásra az I. Béla király által alapított, 1061-ben emelt monostor romjai, mely köré rendház és vár épült. A kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra egyébként a róla elnevezett téren látható, Lessenyey Márta alkotása. A Vármegyeháza ma hivataloknak és a levéltárnak ad otthont, utóbbiban kiállítások tekinthetők meg.

Az épület külső udvarán található a díszes Borkút, Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása. A Borkút csapjaiból neves alkalmakkor bor folyik.

Néhány perces sétával a nagy magyar költő, Babits Mihály szülőházához jutunk el (Babits u. 13.) A szerény épületben Emlékmúzeum működik, a gyermekkori emlékek, a fogadószoba bútorai, írásos emlékek és az udvaron a költő bronz-szobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása fogadja az ideérkezőt.

Szintén percek alatt érjük el a Béla térről a Garay teret, közepén a névadó Garay János szobrával (Szárnovszky Ferenc alkotása, 1898-ban avatták fel), a költő Háry János alakját emelte az irodalomba, nem utolsó sorban többször megénekelte a szekszárdi bort. A tér egyik meghatározó épülete a Német Színház (Garay tér 4.), ahol az ország egyetlen német nyelvű színháza működik, programjáról érdemes tájékozódni. Nem csupán építészeti, de kultúrtörténeti emlék az Augusz-ház jellegzetes épülete (Széchenyi u. 36-40.), melyet báró Augusz Antal építtetett, s ahol Liszt Ferenc négy alkalommal járt. Emlékét az épület falán emléktábla és a benne működő, nevét viselő zeneiskola örökíti meg. Talán a mester emlékét őrizve, Szekszárdon hagyományosan színvonalas zenei élet működik ma is, melynek méltó otthona a Művészetek Háza (Szent István tér 20.)

Az egykori zsinagóga Kerényi József építész tervei alapján született újjá, ma a kortárs és klasszikus alkotók kiállításai, színvonalas hangversenyek kapnak otthont benne. Az épület ékessége a koncerteken megszólaló orgona, a csillár helyett kialakított világító térplasztika és a bejárattal szemben magasodó diadalív, mely az egykori oszlopoknak modern támaszként szolgál.

Az épület szomszédságában találjuk a Wosinsky Mór Megyei Múzeum tekintélyes épületét (Szent István tér 26.) A bejárat előtt a múzeumalapító bronzportréja Farkas Pál alkotása. Az 1902-ben gróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mór apátplébános által alapított múzeumban számos állandó és időszaki kiállítás várja az érdeklődőket.

Ha tehetjük, érdemes egy pillantást vetni Szekszárdra madártávlatból, a Kilátóhoz (Kiss István szobrászművész alkotása) néhány perces utazással juthatunk fel.

Körbetekintve láthatók a gondosan művelt, dombokra felkapaszkodó szőlőterületek éppúgy, mint a kisvárosi arcát őrző, megyeszékhelyi szerepét kiépítő város, régi és új körzeteivel.

Forrás: Városi Önkormányzat