Szarvas város története

A régészeti leletek tanúsága szerint a ma 18 ezres város környéke már az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott volt. Népvándorlás kori régészeti tárgyaink közül az avar kori rovásírásos tűtartó a legjelentősebb emlékünk. Szarvashalmot először Anonymus krónikája említi. Az Árpád kori falu létét 1284-85-ből származó feljegyzések idézik, amikor Kun László királyunk több rendeletét Szarvashalomról keltezte. A török időkben palánkvárat építettek a fontos folyami átkelőhely védelmére. Az erősség többször gazdát cserélt, majd 1686-ban véglegesen elpusztult. A lakatlan pusztává lett vidékre 1722-ben báró Harruckern János György telepített a felvidéki vármegyékből, valamint Csabáról és Pest megyéből jobbágycsaládokat. A 18.-19. század fordulóján Tessedik Sámuel a város újkori történetét leginkább meghatározó evangélikus lelkész és agrárreformer felvirágoztatta a fiatal mezővárost, és itt alapította meg Európa első gazdasági iskoláját. 1847-ben Réthy Lipót Szarvason hozta létre Békés megye első nyomdáját. Az 1848-as szabadságharc idején rendezett tanácsú város 1872-ben elveszítette városi címét, véglegesen csak 1966-ban kapta vissza. Ma Szarvas Békés megye felsőoktatási és tudományos központja.

Szarvas város bemutatkozik:

Szarvas a magyar Alföldön, a Hármas-Körös holtágának bal partján fekszik, 85 méterre a tenger szintje felett.

Kétszáz éves diákváros. Népessége 18000 fő. A város a kőrös-völgyi természetvédelmi terület része. A múlt században végzett folyamszabályozások után kialakult másodlagos folyóártér messzi vidék legszebb tájegysége.

Különleges értéke a vizekhez kötődő ritka növény- és állatvilága. A város országos hírű nevezetessége a Pepi-kert néven ismert, 84 hektáros arborétum. A hatalmas parkot a 18.században építtette az olasz származású Bolza gróf. A nagyértékű kertet nemzedékeken át továbbfejlesztették. Ma természetvédelmi terület. Az ország legnagyobb ilyen jellegű gyűjteményében számos különböző fajtájú fenyőt, tölgyet, bükköt, tiszafát, mocsár(i) ciprust, mamutfenyőt, hatalmas borókabokrokat és száz meg száz növényritkaságot gondoznak. Az erdőkben, parkokban szegény hatalmas alföldi síkság közepén igazi különlegesség ez a gazdag, változatos, jórészt távoli világrészekből származó növénygyűjtemény. A helység másik parkjában áll az ország legnagyobb örökzöld tölgyfája.

A város oktatási és kutatási intézményeiben ma is ápolja a tessediki hagyományokat. Egyre több vállalkozás visz érdemi pezsgést a sokáig dermedt gazdasági életbe. Kiváló természeti adottságai, a Körös-vidék varázsa, a világhírű arborétum, nagy értékű múzeuma szívesen látja a természet és a história értékei iránt érdeklődőket és a pihenni vágyókat. A város gazdag nagy szakértelemmel ápolt ligetekben, parkokban is.

Szarvas napjainkban is nagy oktató és tudományos kutatóközpont. Három magyar és egy szlovák nyelvű általános iskolája van. Három közép- és két felsőfokú intézmény működik itt. A térség tudományos kutatóinak kétharmada Szarvason dolgozik. Nemzetközileg is nagyra értékelt tudományos központ a Halászati és Öntözési Kutatóintézet.

A város határában 30 kilométer hosszúságban folyik a millió természeti élményt rejtő Körös. A térség nagy idegenforgalmi célterület. Kedvelt fürdő- és horgászhely. Az arborétumot a világ minden részéből látogatják. A helység halászcsárdái, vendégfogadói, éttermei kitűnő konyháikkal, szakmájukat értő személyzettel magas színvonalon szolgálják a vendégeket.

Szarvas 150 kilométerre van Budapesttől, a 44-es számú főúton és vasúton érhető el. A város vonzáskörzetébe tartozó nagyobb községek: Öcsöd, Békésszentandrás és Csabacsűd.

Forrás: Városi Önkormányzat