Városunkkomoly hagyományokkal és történelmi múlttalrendelkezik, rangját több mint 750 éve kapta.Ebből is látható, hogy az itt élő emberektermészetesnek veszik a polgári gondolkodást.Sátoraljaújhely város gazdag történelmimúlttal, építészeti értékekkelrendelkezik, sajátos felvidéki kisvárosihangulatot áraszt.

Évszázadokigmegyeszékhely volt, majd járási központ, dea trianoni határok nagyon kedvezőtlenül befolyásoltáknemcsak városunk, hanem az egész térséggazdasági, kulturális és történelmiéletét is. Jelenleg a körzet természetesgazdasági, igazgatási, kereskedelmi, egészségügyi,oktatási és kulturális centruma. A múltban,mában és remélhetőleg a jövőben is aTokaji bor kereskedelmi központja lesz.

Városunkfejlődésnek indult, egyre több munkahely teremtődik,teljes körű intézményhálózatunk vanés a természeti adottságainkban rejlőlehetőségek mértéke felbecsülhetetlen.megtalálhatók itt a téli sportok irántérdeklődők szórakozási lehetőségei,hagyományos fesztiváljaink módot adnak akulturált szórakozásra. Említhetnénka természetjárást és a méltánhíres tokaji bor kapcsán a borturizmust is.

Városunktörténete

AZempléni-hegység és Hegyalja legnépesebbvárosa a Ronyva-patak partján alakult ki. Neve:Sátoraljaújhely mint többszöri összetétela település fekvését és történelmilétrejöttét, szerepét sűríti egyszóba. A város nyugati határában emelkedőhegyek formája adta a helynév első elemét, amásodik a helyhez való viszonyát, viszonyításátszolgálja, a harmadik és a negyedik tag azújratelepülés emlékétőrzi.

Feltételezhető, hogy már az őskorbanlaktak itt emberek, mert a természeti kincsekben gazdagkörnyezet, a dús erdők vad-állománya, avizek számtalan halfaja vonzóvá tette ezt avidéket. A legelők kedveztek az állattartásnak,majd az irtá-sok helyén megindulhatott aföldművelés.

Már Kr. u. 180-ban MarcusAurelius légiói is jártak e vidéken,amelyet a talált arany-pénzek bizonyítanak.Anonymus szerint a honfoglalás korában is lakottterület volt "Satur eleu" néven. A honfoglalókközül a kazár törzsek kapták meg, majdÁrpád vezér Ketelnek adományozta. Kb. 150évig volt az övé és utódaié.

Állítólagkét vár állt itt: az egyik a Sátor-hegyen,a másik a Vár-hegyen. A 12. században épültvár valószínűleg favár volt még,amely védelemmel látta el a környéklakosságát. Ebben az időben kezdett kialakulni a szőlő- és bortermelés is, ami majd évszázadokrameghatározza a város gazdaságát.

KönyvesKálmán királyunk 1110-ben gróf Ratholdnakadta. II. Endre király 1221-ben, egyik okiratában apálosok klastromának alapításátemlíti meg. 1241-ben a tatárok mindent feldúltak.A környező hegyekbe menekülő lakosság a pusztításután új helyen kezdte meg az újjáépítést(a mai város területén). Innen kapta a városaz "új hely" nevet (nova villa). 1256-ban IV. Bélakirály egyik okiratában megemlíti nova villát,elrendelve a pálosok klastromának újjáépítését.1261-ben V. István király városi rangra emelte.1351-ben Nagy Lajos király adományakéntKoriatovics Tódor hercegé lett a város a várralegyütt, aki ruténeket telepített le. 1429-benZsigmond király Pálóczy György esztergomiérseket és testvéreit tette meg a vidékuraivá, akik egészen 1526-ig voltak tulajdonosai.1482-ben építtette Pálóczy Imre aplébá-niatemplomot, ami leégett és1770-ben Trautsohn János Vilmos herceg kezdte megújjáépíttetését, de halálamiatt a kincstár fejezte be. 1534-ben már PerényiPéteré a vár, aki kassai építőmunkásokkalerősíttette meg, de 1558-ban Telekessy Imre leromboltatja.1566-ban a törökök pedig a várost gyújtottákfel.

A magyarországi protestantizmus terjedéseÚjhelyt is hamar elérte. Luther Márton tanaitSiklósi Mihály kezdte hirdetni, akit SzilvássyMihály, Batizi András, Dévai Mátyáskövetett. 1608-tól lett Lórántffy-birtok,majd 1616-tól I. Rákóczi Györgyé,aki feleségül vette Lórántffy Zsuzsánnát.1660-ban örökölte Báthory Zsófia ésII. Rákóczi Ferenc. Innen indult 1697-ben az ún.hegyaljai felkelés, ami előkészítette aRákóczi-féle sza-badságharcot. II.Rákóczi Ferenc szerette és fejlesztette avárost. Ekkor épült a Palotás utca testőreiszámára, ezzel is bővítve Újhelyt. 1711után Patak és Újhely mint elkobzott birtokTrautsohn osztrák hercegé lett, aki - mint fentebbemlítettük - leégett plébániatemplomotújjáépíttette. Ez a templom katolikus,majd a reformáció terjedésekor evangélikus,végül 1714-től végleg visszakerült akatolikus egyházhoz.

A város fejlődésétnagyban meghatározták a nemesi kúriák.Bennük találjuk meg azt a szellemi és gazdaságierőt, amely e vidéket és a várostfelvirágoztatta. Néhány nevet és családotkell megemlítenünk: Gyarmati Bíró Miklós,Pálóczy Menyhért, Fáy Anna, KazinczyPéter, a Lónyay-, a Bessenyei- és aBornemissza-család. 1756-tól vármegyeszékhely.Barokk stílusú, emeletes vármegye-házánakvastag falai között gyakran mondott beszédet KossuthLajos. 1789-ben épült gimnáziuma, ahol 1810-től1816-ig tanult Kossuth is.

A város többszörleégett, utoljára 1830-ban. Ez után épültekfőutcáján az emeletes házak. 1864-benmegalakult a Sátoraljaújhelyi Takarékpénztár,1869-ben a Kereskedelmi és Hitel-bank, 1872-ben a PolgáriTakarékpénztár. A vármegyeháza1930-ban levéltárral és muzeális résszelbővült. A levéltár iratanyagát KazinczyFerenc rendezte, Kossuth Lajos önkéntes tűzoltóságotszervezett és megalapította a Zemplén megyeiKaszinót. A városban 1894-től dohánygyár,téglagyár és MÁV gépjavítóműhely működik.

A századfordulón megépülta Szerencs-Sátoraljaújhely-Kassa vasútvonal,utána az Újhely-Csap vonal, amely kereskedelmi- ésvasúti csomó-ponttá tette a várost. AKárolyi grófok kezdeményezésére1924-ben meg-épült a város főutcájánáthaladó kisvasút, amelyet 1980-banpárthatározattal megszüntettek. Az I. világ-háborúéveiben már 25000 lakosú településés itt van az ország legnagyobb borpiaca. A tragikustrianoni békeszerződés megtörte a fejlődést.A megye 70%-át, a lakosság 60%-át csatoltákCsehszlovákiához. Ennek ellenére 1950-igmegyeszékhely volt.

Műemléképületek

Városházaés a Zemplén Levéltár
Sátoraljaújhely,Kossuth tér 5.

Abarokk stílusú egykori vármegyeházaalapkövét 1754-ben rakták le. Tervezője SylvesterAprilis, olasz építész volt. Zemplénvármegye tisztikara 1768-ban vette használatba azépületet. Északi szárnyának emeletén1772-ben a Szirmay Antal történetíró általkialakított Zemplén Vármegye Levéltára(mai nevén Kazinczy Ferenc Levéltár) kapotthelyet. 1776-ban készült el a faragott fa polc-sor, amelyaz egész falfelületet kitölti. ma is a levéltárféltve őrzött berendezéséhez tartozik.

Avármegyeháza bővítésére többszörkészült terv, de jelentősebb átalakításracsak 1832-ben került sor. A levéltárat 1839-benbővítették. A levéltár feketeviaszosvászon polctakarói 1873-ban készültek,Szirmay Antal főlevéltárnok javaslatára. Akiváló szakember mellett több más jelesszemély is dolgozott a vármegye archívumánakrendezésén. Legnevesebb Kazinczy Ferenc, aki a1815-1831 között tevékenykedett itt a "vármegyenapibéreseként". A megyeháza műemlékifelújítására 1966-1974 közöttkerült sor.

Az utcavonalon szabadon álló, Ualaprajzú megyeháza épülete egyemeletes.Főhomlokzatát középütt oromzatos, kétszélén kontyolt tetős rizalitok tagolják. Azemeleten sávokkal keretelt tükrökben elhelyezkedőkő- illetve vakolatkeretes ablakok a földszinten egyenes, azemeleten szegmensíves záródásúak.A középrizalitban a díszterem három magasablaka félkörívvel zárul, fölöttükgazdag szemöldökpárkány. Az udvarihomlokzatok árkádosak. Az oszlopokkal háromhajósraosztott, boltozott kapualj végében, kétoldaltindulnak az emeletre vezető lépcsőházak. Atekintélyes méretű épületben 1950 ótavárosi tanács, 1999-től a városi önkormányzatszékel.

KazinczyFerenc Múzeum
Sátoraljaújhely,Dózsa György út 11.

1827-ben- mint ez a kapuzat záradékán is olvasható- Sennyei Károly építtette. 1834-től a ZempléniKaszinó otthona volt. 1950-ig városházánakhasználták, majd szlovák tanításinyelvű általános iskola volt benne az 1980-as évekközepéig. A zárt sorú beépítésű,egyemeletes saroképület eredetileg téglalapalaprajzú volt. 1894-ben a klasszicista épületetvárosháza céljára, eklektikus stílusbanerősen átalakították, és így váltzárt, belső udvarossá. Részben alápincézett,a pince és a földszinti helyiségek boltozottak. Azudvari homlokzatok függőfolyosósak. A kilenctengelyesutcai főhomlokzat középtengelyét a bejáratikapu előtti portikuszszerű, két toszkán oszloponnyugvó erkélyépítmény és afőpárkány fölötti timpanonos attikahangsúlyozza. A homlokzatot körbefutóövpárkányzat, valamint a keretelt ablakokkönyöklő- és szemöldökpárkányatagolja, és ezeket kötény- és oromdíszgazdagítja.  1990-től ad otthont a zempléniKazinczy Ferenc Múzeumnak.

Waldbott-kastély
Sátoraljaújhely
SzéchenyiIstván tér 10.

AXVIII. században épült, barokk stílusban.Szirmay Antal építtette, majd a XIX. századmásodik felében a báró Waldbott családtulajdonába került. Domboldalban épült, ígyaz utcai hosszanti homlokzati oldalon kétszintes, míg akerti nyugati oldalon földszintes. Az utca vonalánszabadon álló, téglalap alaprajzú,mandzárdtetős, háromablakos középrizalittal.A főhomlokzaton tagozott osztópárkány, díszesfőpárkány. Az alagsori négyzetes ablakokkőkeretelésűek, a felső ablakok mellvédje ugyancsakkőből készült, míg a többi részenvakolatból alakították ki a kereteket. Az alsószint dongaboltozatát e század elejénátépítették, porosz-süvegboltozatra.A lakószinten a szobák teknőboltozatosak, aközéprizalit mögötti nagyteremben ma mársíkfödém van, párkánnyal. Anagyteremben lemázolt kőkeretes kandalló áll.Említésre méltó a régi(kőfedlapos, pilléres megoldású) védettkerítés. Az épületben jelenleg öregekNapközi Otthona működik.

Forrás: Városi Önkormányzat