Sárvár,a nyugat-magyarországi régió dinamikusanfejlődő, tizenhatezer lakosú kisvárosa. Nemcsak avilághálón, hanem a valóságban isérdemes meglátogatni ezt a Vas megyébentalálható Rába-völgyi települést.Sokarcú és sokszínű, gazdag múlttalrendelkező város a miénk. Több mint ezeresztendős történelme során számoskézzelfogható és a kultúra általmegőrzött értéket halmoztak fel itt elődeink.Biztos és széles alapokra állíthatjuk fela jövő pilléreit, a gyorsan fejlődő ipart, s agyógyturizmust.

Sárvárváros rövid története

Sárvárnagymúltú nyugat-dunántúli kisváros,amely a Vas megye földrajzi tengelyét képező Rábafolyó két partján, a Gyöngyös pataktorkolati térségében fekszik.

A ma Sárvárnéven ismert város több, egymássalösszeépült, közigazgatásilag egyesítetttelepülésből jött létre. Sárvárral1902-ben Vármelléket és Tizenháromvárost,1912-ben Péntekfalut és Sárt, 1968-banRábasömjént egyesítették.

A természetiadottságokban gazdag terület, az újkőkor ótalakott. A római hódítás előtt a keltabójok birtokolták az ősi rábai átkelőhelyet.Erődítményük Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánálvolt. A római légiók a Kr. u. I. századelején a birodalom számára megszálltáka Borostyánkőút vidékét, ígySárvár területe is római igazgatásalá került. A Rába két partjánkatonai táborok épültek (pl.: Óvár),s a folyótól keletre polgári településtalapítottak Bassiana néven. Sárvár arómai uralom után is lakott vidék maradt. AKaroling-kori lakosság temetőjét (9. század), aVégmalomnál tárták fel.

A honfoglalómagyarok földvárat építettek némettámadások ellen. A vár tulajdonosa az 1280-asévekig a király volt. A feudális anarchia idején1327-ig a Kőszegi család birtokolta. A vár uradalmátKőszegi János nádor hozta létre. KöcskiSándor 1327-ben ostrommal visszavette a királytulajdonába. Károly Róbert 1328-bankiváltságokat adományozott a belvárosterületén fekvő Sársziget lakói számára.Sárvár 1390-ig királyi vár maradt.Luxemburgi Zsigmond 1390-ben a várat és az uradalmatKanizsai Jánosnak adományozta. A Kanizsai család1535-ig kisebb megszakításokkal birtokolta Sárvárt.Nádasdy Ferenc vezetésével a lakosság1532-ben visszaverte a török ostromot. Száz sárvárihalt hősi halált a mezőváros és a várvédelmében. Nádasdy Tamás ésKanizsai Orsolya 1535-ben kötött házasságot,Sárvár a Nádasdy család tulajdona lett.

A humanista műveltségű Nádasdy Tamás apusztuló ország egyik kulturális centrumáthozta létre a mezővárosban. 1534-ben iskolátalapított. 1537-ben nyomdát hozott létre,amelynek élére az iskola tanítóját,Sylvester Jánost állította. Sylvester Jánoslefordította, és 1541-ben magyar nyelven kinyomtatta azÚj Testamentumot. Megszületett az első hazánkbanmagyar nyelven nyomtatott könyv. Nádasdy Tamásudvarában szívesen látott vendégek voltaka kor tudósai, művészei, humanistái, orvosai,építészei. Tinódi Lantos Sebestyén1556-ban Sárváron halt meg, és a városföldjében nyugszik. Nádasdy Ferenc országbírót1671-ben lefejezték, és Sárvár aDraskovich család birtokába került. A Draskovichokés a 18. századi birtokosok idején Sárvárhanyatlásnak indult. A fejlődés 1803 utánindult el, amikor az Este-Modenai család lett az uradalomtulajdonosa. Sárvár a dualizmus korábanfénykorát élte. A vasúthálózatba1871-ben kapcsolódott be, az elektromos energiát1897-től kapta az ikervári erőműtől. E két tényezőlehetővé tette a nagyipar megtelepedését. Acukorgyárat 1895-ben, a műselyemgyárat 1904-benépítették fel. E két gyár másnagyipari üzemekkel 1910-ben 1232 dolgozónak adottmunkát. A kisipar és a kiskereskedelem fellendült.A lakosság száma megemelkedett. Az uradalmat újtulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággáfejlesztette. Ekkor alapították a mai iskolarendszeralapját képző oktatási intézményeket.1909-ben avatták fel a mai kórházat.

Az elsővilágháború után a településfejlődése megállt, majd a műselyemgyármegszűnése után (1927) a lakosság egy részea munkanélküliség miatt kivándoroltFranciaországba és Belgiumba.

A II.világháború után új üzem, aBaromfifeldolgozó Vállalat kezdte el működését.1958-tól újabb üzemek települtek Sárvárra.A kőolajkutatók 1961-ben az aranynál is értékesebbkincset leltek a föld méhében: a gyógyvizet.A jövőbeni Sárvár fejlődésébenfontos szerepet kap a természeti kincsre alapozottgyógy-idegenforgalom.

Sárvár1968. augusztus 20-án visszakapta az 1871-ben elvesztettvárosi rangját. Az 1970-es években újabbüzemekkel és iskolákkal gazdagodott a város.A Nádasdy-vár felújítása után,1978-tól Sárvár művelődési központjalett. A városban 1995-től ipari park épült ki. Azországos telefonhálózatba valóbekapcsolódás után 101 évvel, 1996.január 1-től korszerű , digitális telefonhálózatsegíti a lakosságot és a városbalátogatókat. Az új Gyógy -ésWellnesfürdő 2002 december 1-től várja korszerűszolgáltatásokkal a gyógyulni és apihenni vágyókat.

Sárvártörténelmi nevezetességei

Sárvárivár (Nádasdy-vár)

A maipalotaegyüttes délnyugati sarkában állóXIII. sz-i, háromszintes lakótoronyból, s a maiépülettömb északi egyemeletes szárnyábólfejlődött ki. E vár első említése1288-ból való.

A következő nagyépítkezések a XV. Század másodikfelében, a gótika jegyében folytak. A Kanizsaicsalád idején a mai déli szárny helyénháromszintes reprezentatív termekkel ékesítettfőúri lakóépület készült el. AXV. század végén készült el a maikaputorony alsó szintje. A XVI. század elejérenagy kiterjedésű zárt udvar alakult ki, a védelmeta természeti adottságok mellett, a rótt palánkosföldsáncok biztosították. A Nádasdycsalád 1534-1671 között birtokolta a várat. Areneszánsz stílusban folyó építkezésekeredményeképpen kialakult a várpalota azonformája, amilyennek napjainkban ismerjük. A díszteremmennyezetfreskói 1653-ban készültek el. A mailátható óolasz bástyás védelmirendszer 1588 és 1615 között épült. Adíszterem mennyezetfreskóit 1653-ban Hans Rudolf Millerkészítette el, az oldalfalak ószövetségitémájú képeit Dorfmeister Istvánfestette 1769-ben. Estei Ferdinánd főherceg 1803-banvásárolta meg a várat, amelyet utódjarestauráltatott. A reneszánsz árkádsort akeleti szárnyon befalaztatta. Az emeleti szárnyonfolyosók épültek, így a kastélykörbejárhatóvá vált. A várárokvizét lecsapolták, s felépítettéka ma is látható hidat. A XIX-XX. század folyamáncsak kisebb átalakítások történtek,így a vár napjainkig is a XVI-XVII századierődített későreneszánsz várkastélyokhatását kelti.

Szent Márktemplom - Rábasömjén

A rábasömjéniSzent Márk templom a vár mellett az egyetlen Árpád-korieredetű alkotás Sárváron. Első írásosemlítése 1288-ból való. A XIII. századbanmég Szent Péter, a XVII. század végénmár Szent Márk nevet viselte. Román korieredetre emlékeztetnek tornyának ikerablakai, béleltkapuzata, a sekrestye bejárataként használtromán stílusú kapuzat, s az épületkeletelt tájolása. Az 1933-as átalakításasorán neoromán külsőt kapott. Az 1973-astatarozás során újabb román korirészletek kerültek elő. A templomtérben PruzdikJózsef festőművész négy Szent Márkéletéből, s egy Jézus életébőlvett jelenetet festett meg freskó technikával.

Szent Miklóstemplom

Sárváregykori plébániatemploma volt az 1912-igközigazgatásilag önálló Sáronálló középkori eredetű katolikus templom.A mindenkori sárvári plébános 1767-igSáron lakott. A templom első írásos említése1454-ből való, de már akkor is régi épületnekszámított. A középkori eredetérevall gótikus stílusú tornya, keletelt tájolása,az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban méglétező régi szobrok. Mai alakját a XIX-XX.századi átalakítások során nyerteel. Az 1830-as, vagy az 1868-os átalakítás soránfestett fa mennyezetét cseh- süvegboltozatra cserélték.A XX. századi átalakítás folyamánneogótikus külsőt kapott. Kultúrtörténetijelentőségét az adja, hogy a templomot körülvevőrégi temetőben, vagy a templomtérben temettékel Tinódi Lantos Sebestyént, a török-magyarharcok krónikását 1556. január végén.

Szent Lászlótemplom

A Sárvármezőváros piacterén álló középkorieredetű Szentháromság kápolnát 1645-benkezdte átépíttetni a két évvelkorábban katolikus vallásra visszatért NádasdyFerenc országbíró. A kivitelező PietroOrsolini. A görög kereszt alaprajzú templomot SzentLászló tiszteletére szentelték fel. Ekorai templom a mainak egyharmadát tette ki. ARákóczi-szabadságharc idején a várossalegyütt elpusztult templomot 1732-ben építettékújjá, a tornyát pedig szintén 1732-benépítették fel. A barokk templom 1830-ban kétboltszakasszal bővült, így latin kereszt alaprajzúvávált. A nyugati klasszicista homlokzatot is ekkor kapta. Aváros lakosságának növekedése, s atemplom állagának rohamos romlása miatt1926-27-ben átépítésre került sor. Atoronytól keletre eső részeket lebontották, ígyelpusztult a templom legrégebbi része is. Az újtemplom két oldalhajóval növekedett, a szentélynyugati részre került, a keleti oldal pedig klasszicizálóhomlokzatot kapott. Ekkor készült a kegyúri karzatis. A ma is látható ónozott üvegablakok isekkori építkezések emlékei. Atemplomtérben látható Sárvár elsőköztéri szobra: a szomorkodó Krisztus oszlopa,amelyet 1701-ben készített Gayer Mátyástiszttartó és felesége, Szundi Erzsébet.

Széchenyiúti Óvoda Nádasdy Tamás általalapított iskola (Széchenyi u. 7.)

A Szent Lászlótemplomtól délnyugatra áll Sárvárelső iskolája, amelyet 1535-ben alapított NádasdyTamás, a későbbi nádor, s amelyről areformáció európai jelentőségű alakja,Melanchton Fülöp is dicsérőleg emlékezik meg1537-ben, Nádasdy Tamáshoz írt levelében.Az iskola neves tanára volt a bibliafordítóSylvester János és a "magyar Luther"-kéntis nevezett Dévai Bíró Mátyás. Aziskola ekkor még egyszintes épület volt. NádasdyTamás maradandó alkotást hagyott az utókorra:az iskolaépület átvészelte a város1705-ös pusztulását is. A mezőváros1830-ban emeletessé bővíttette. Erről emlékezikmeg a homlokzaton lévő "OP. SARVAR 1830." szövegűfelirat. Az 1883/1884-es tanévben Gárdonyi Gézatanított falai között. Szolgálati lakásaaz emeleti szinten volt. Az új iskola felépítéséig1889-ig folyt itt a tanítás. 1892-ben itt nyíltmeg a város első óvodája, s azóta is a3-6 éves korosztály nevelését szolgálja.A homlokzaton lévő Madonna szobor 1901 óta díszítiaz épületet.

Kálváriatemplom

Az Úr-hegyenálló templom helyén már 1758-ban kápolnaállt, amelyet a város polgárai 1800-banújjáépítettek. A kéttornyútemplom akkor nyerte el mai alakját.

Korona Szálló(Várkerület 29.)

Az 1818-ban azuradalom által épített vendéglátóhelya házon elhelyezett címerről kapta a nevét. Azegyemeletes szálloda és vendéglő klasszicistaépületét a rajta lévő zsúpfedélmiatt "Szalmakocsmának" hívták. Északiszárnya 1898-ban készült. Fénykoráta XX. század első felében élte, amikor NagyDezső volt az üzemeltető. Az 1950-es évektől 1978-igkönyvtár, zeneiskola és művelődésiközpont szerepét töltötte be. Ma átalakításalatt áll.

Evangélikustemplom (Sylvester u. 3.)

A Türelmirendelet kiadását követően 1782-1787 közöttaz országban 218 evangélikus templom épült.Sárváron összesen 133 evangélikus vásároltaz iskolának és a templomnak telket. Az első templom1829 május 3-ai tűzvész áldozata lett. Az újtemplom közadakozásból épült fel1834-36 között klasszicista stílusban. ÉpítőjeGeschrey Sámuel sárvári építészvolt. A templom fő sajátossága a Dunántúlonelterjedt sekrestyefal, amely az apszist elválasztja a templomterétől. Fehérre festett falaival és harmonikusarányaival szép példája a dunántúliklasszicista templomépítészetnek.

Városháza(Várkerület 2.)

A mezővárosrégi városháza épülete, a mai OTPBank Rt, irodájának (Batthyány u. 2.) helyénállt, amely helyett Sárvár nagyközség1878-82 között építette fel az újépületet a Kossuth téren. Geschrey Lajos sárváriépítész legfőbb alkotásai közétartozott. Az eklektikus stílusú épületen afőtérre néző erkély a XX. századbankészült.

Hatvany-Deutsch,másképpen Cukorgyári kastély (voltCukorgyár mellett)

A cukorgyáratalapító Hatvany-Deutsch Béla építette1898-99-ben. A tervező és kivitelező Schannen Ernőbudapesti műépítész volt. A kastély acsalád nyári szálláshelyéülszolgált.

Forrás: Városi Önkormányzat