A Bodrog folyó kétpartján terül el ez az ősrégi város,amely már történelemelötti időkben islakott hely volt. Lehet, hogy a Bodrogról nyerte patak nevét.A Sáros szócskát pedig a Bodrog és Ronyvaközt elterülősáros vidék utánkapta. Latin neve Potamopolis.

A hagyományszerint Jaroszláv kievi fejedelem leánya, Agmundakirályné jegyajándékába kaptavolna a várat s így a város királynéiváros volt.

A város hamarosanigen jelentős állomása lett a kereskedelemnek is,mert a Lengyelország felé irányulóforgalom a városon keresztül bonyolódott le. Atatárok pusztítása után olasz telepesekjöttek, 1254 után. Ekkor kezdődött aszőlőművelés, amely hamarosan világhírretett szert. A feljegyzések szerint Patak vármegye islétezett.A város kialakulásában nagyszerepet töltött be a történelmi vára. Avárat I. Endre építtette. Itt született II.Endre leánya Szent Erzsébet.V. Istvánnak is akedvenc tartózkodási helye a vár, akirestauráltatta és 1262-ben ő építtettea vörös tornyát. 1390-ben Perényi Miklóskapta a királytól.

Sok viszály ésharcok emlékeit őrizte a vár idáig is.Zsigmond király Patakot szabad királyi várossátette 1429-ben. 1435-ben a kincstár tulajdona, de Zsigmondkésőbb Pálóczi György esztergomiérseknek adta zálogba.1460-ban Mátyásvásárjogot, Pálóczi pedig egyébkiváltságokat adott a városnak.1526-ban PerényiPéter a birtokosa.

A mohácsi csatábólalaposan kivették részüket a patakiak. 1575-bennagy pestisjárvány pusztított Patakon, minekkövetkeztében lakói közül sokaneltávoztak. 1582-ben Dobó Ferenc birtokolta. 1584-benBalassa Bálint esküvője volt a várban DobóKrisztinával. 1608-ban a kincstáré s innenkerült Lorántffy Mihály, majd 1614-ben annakleánya Lorántffy Zsuzsanna birtokába. Igy kerülta birtok a Rákóczi-családhoz. I. RákócziGyörgy nagyon kedvelte Patakot.

Alatta kezdődötta híres pataki főiskola első fénykora.Rákóczi lőpor- és ágyúgyárakatis létesített Patakon. Itt ajánlották felneki az erdélyi fejedelemséget. Fiai itt jártakiskolába.

I. RákócziFerenc. 1670-ben átadta a várat Spork Jánoscsászári tábornoknak. 1683-ban ThökölyImre foglalta el a várat a császáriaktól.

A jezsuitákezidőben menekültek el innen és Thökölyvisszaadta a pataki iskolát, a reformátusoknak.

A templomot isvisszakapták. 1685-ben azomban ismét a császáriakfoglalták el Schultz tábornokkal. Ekkor tértekvissza a jezsuiták is, akik Klobusitzky alispántól1686 okt. 5-én a templomot is visszakapták.

A reformátusokcsak 1687-ben adtak engedélyt új templom építésére.Ebben az esztendőben ismét elvették tőlüka főiskolát. 1697-ben lázadás törtki, elkergették a császáriakat, de azok ismétvisszatértek és alapos bosszút álltak avárnépén. I. Lipót 1702-benmegparancsolta, hogy a pataki vár erődítményeitrobbantsák fel, a hadifelszereléseket Kassáraszállíttatta, hogy végetvessen a lázadásoknak.

A kurucok 1703-banlerohanták a várat és azt be is vették.Ekkor kapták vissza a reformátusok iskolájukatés templomukat. 1708 dec. 18-án

fejezték le azáruló Bezerédi Imre brigadérost éssógorát, Bottka Ædámot. 1711-ben isméta kincstáré a vár és az uradalom.1720-ban Trautschon herceg vette meg a kincstártól200.000 ft-ért. 1766-ban azonban ismét a kincstártulajdona.

Sárospatakon arégi időkben is számtalan iparos élt,virágzó cégekről találunkfeljegyzéseket. A földművelés és aszőlőművelés sok embernek

adott kenyeret márabban az időben is. Az 1622-ben pusztító pestisalaposan irtotta a lakosságot, aminek kihatása akésőbbi esztendőkben is érezhetővévált. A vár múzeális értékűés a benne felhalmozott tömérdek régifegyver és az egyiptomi népek harci eszközeinövelik a vár jelentőségét.

A vár akkori urainagy ünnepséget rendeztek Rákóczi fejedelemhamvainak hazahozatalakor és születése 250 évesévfordulóján.

Sárospatak az1711-es esztendőtől egészen 1919-ig terjedőidőben nagy fejlődésen ment keresztül, de avilágháború utáni idők egészennapjainkig ugyancsak sok fejlődést hoztak. Ezen időalatt több ipari vállalkozás ésgyáralapítás történt a városban.Már 1809-ben gyógyszertára is volt. 1831-ben azországos nagy kolerajárvány Patakot sem kímélte,nagyon sok áldozatott szedett. A főiskola egyik nagyhírűtanára, Kézy Mózes is a járványáldozata lett.

1847-ben SzéchenyiIstván látogatta meg Patakot. 1847-ben Istvánfőherceg és ugyanezen esztendő julius 9-énPetőfi Sándor látogatot ide először.1855-ben pedig Arany János tisztelte meg jelenlétévela várost.

A szabadság szeleide is eljutott, 1848 március 18.-án a főiskolaifjúsága fáklyás menetben zeneszóvalment tanárai elébe. Nemsokára azután azászlók alá sereglett az ifjúságés a pataki 9. zászlóalj majdnem kizárólagpataki diákokból állt. A szabadságharcotleverték és utána az orosz szállta meg azegész megyét. A felszabadulás után is mégsok viszontagságon ment keresztül a város.1914-ben a világháború hívta hadbakatonaköteles férfiait, akik közül számosana csatamezőn haltak hősi halált.

A reformátusoknakPerényi Péter korában keletkezett a templomuk,mikor a meglévő katolikus templomot állítottákaz új hit szolgálatába.

Báthory Zsófiakorában üldöztetésének voltak kitéve,templomukat elvették. I.Rákóczi György,majd neje Lorántffy Zsuzsanna is nagy támogatóivoltak a református egyháznak. Csak 1669-ben egyeztekmeg, melynek értelmében az egyház ésiskola lefoglalt javait visszaadták és még

kárpótlástis kaptak. Thököly halála után ismétrossz helyzetbe került a református egyház.1714-ben királyi engedéllyel Sárospatakotartikuláris helynek nyilvánították, ahola templom és iskola szabad használata meg volt engedvea reformátusoknak. Ebben az esztendőben egy kis

fatemplomot építettek,melynek helyén áll a mai templom. 1726-ban nagyobbfatemplomot emeltek. 1781 tavaszán épült felkőtemploma.

A görögkatolikus egyház megalakulásáról pontosfeljegyzések nincsenek, annyi tény, hogy 1713-ban márlétezett. Temploma 1796-ban épült.

Az izraelitákhitközsége 150 esztendővel ezelőttkeletkezett. Első zsinagógájuk leégett 143évvel ezelőtt, újabb templomuk pedig 1895-benépült.