A település elnevezése a szláv eredetű kopasz, növényzet nélküli hely jelentéséből ered. Környéke gazdag régészeti lelőhely: bronz- és vaskori leleteket, valamint II. századbeli szarmata halomsírt tártak fel. Avar és honfoglalás kori sírokat is találtak a régészek.

Pilis nevét ismert oklevél először 1326-ban említi. A XIV-XV században a Pilisi-család birtokolja. A török uralom elején, a XVI. század közepén elpusztult. Mint pusztát a Fáyak szerezték meg, 1711-től Beleznay Jánosé, aki felvidéki szlovákokkal telepítette be. A XIX. században a Nyáry és a Gubányi családé lett.
Méltán nyerte el mezővárosi rangját 1805-ben a mind több céhvel rendelkező és egyre jelentékenyebb település.
Itt született Gubányi Károly 1867-ben, aki mint vasútépítő mérnök részt vett a szibériai, mandzsu és az ausztráliai vasút építésében.
Innen származik az íróként ismert Pilisi (Schumajer) Róza, akinek baráti köréhez tartozott Krúdy Gyula is. Baranyi Ferenc költő is Pilis város szülötte.

A megye egyik legrégebbi kastélya, melyet az itteni földesúr, Beleznay János építtetett 1710 körül. Az U-alakú, barokk stílusú kastélyt itáliai mesterrel építtette.
Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. A még jelentős méretű park közepén álló, barokk stílusú emeletes főépületet kétoldalt tornyok fogják közre, melyekhez földszintes oldalszárnyak csatlakoznak és alkotnak hangulatos belső udvart. A kastélyban, számos író vendégeskedett, köztük Kármán József, aki itt írta a Fanny hagyományai című művét, a leánylélek finom ábrázolását.
A II. világháború után először leányotthon, majd nevelőintézet került az épületbe, ma Általános Iskola és Diákotthon.

A városban található az ország ötödik legnagyobb evangélikus gyülekezete.
A barokk templom több lépcsőben épült a XVIII. század végén, jórészt a Beleznay család költségén. Boltozatos belsejében íves nyíláson nyugvó karzatok vannak. Szószékkel egybeépített oltára 1903-ban készült klasszicista elemek felhasználásával.
Tekintse meg a Pilisi Evangélikus Gyülekezet honlapját, a Pilisi Evangélikus Hálót és a pilisi IZSÓP énekkar életét és híreit is.

A városnak ma több mint tizenegyezer lakosa van, infrastruktúrája gazdagodik és itt épült meg Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű vákuumos rendszerű csatornahálózata, amely a legfejlettebb technológiát képviseli ezen a területen.

Forrás: Városi Önkormányzat