A kelta és pannon törzsek lakta vidéken az i. sz. II. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a IV. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000. decemberében felvette a világörökségi listára, és ezáltal az emberiség egyetemes kultúrkincsei közé került.
A püspökséget közel ezer éve, 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította. (Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme közel 34 ezer hallgatóval.) A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.
A 150 éves török hódoltság után - e korszak gazdag építészeti emlékeinek megőrzésére nagy figyelmet fordított a város, s így azokat ma is érdemes megtekinteni -, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indul el. Az iparosodás a XIX. Század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.
Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Svábok, horvátok, szerbek, romák és magyarok ma is békében élnek egymással.
Városunk 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz, szándékunk szerint multikulturális jellegével közvetítő szerepet tud betölteni markánsan eltérő kulturális tradíciók: a balkáni térség és Nyugat-Európa országai között. Ez a megtisztelő cím újabb lehetőséget ad arra, hogy továbbra is fejlődő, sikeres város legyen Pécs, és még több hazai és külföldi vendéget vonzzon múzeumaival, gazdag művészeti életével, fesztiváljaival, alkotó művészeivel.
A mediterrán hangulatok városa
Már az őskor embere is menedéket és letelepedésre alkalmas helyet talált e tájon. A Mecsek védelmében kétezer évvel ezelőtt fejlődött várossá a római Sopianae, s az így kialakult település Pannonia egyik közigazgatási székhelyévé vált a III. század végére. Talán a rómaiak, akik a mediterránumból jöttek, nem véletlenül érezték magukat otthon ezen a vidéken, s bizonyára így vannak ezzel ma is Itáliából érkező vendégeink. Valóban: van-e olaszosabb városunk Pécsnél? Aki forró nyári napokon végigtekint a Széchenyi téren, a dzsámi fehéren izzó kövein, vagy délutáni-koraesti hangulatban átsétál a déliesre formált Jókai téren, avagy estefelé megfordul a korzón, a Király utca szabadtéri éttermei, kávézói között és megpihen a Színház téri szökőkutak kőpárkányain, máris Itáliában érezheti magát. Harkány felől, autóval érkezvén megpillantva a várost, mintha Toscana, vagy Lazio dombjai között utaznánk.
Bizonyára nem véletlen, hogy az itáliai reneszánszon nevelkedett költő, Janus Pannonius a pécsi püspökvár falai közt lelt otthonra. Itt énekelte meg a télben virágzó mecseki mandulafát, melynek késő példányai ma is ott virítanak kora tavasszal a hegyen, a Niké szobor alatt, a Havihegyen, vagy a Szkókóban, a víztározó dombján. Ha innen lenézünk, a pellérdi tavak csillogó tükrén át a drávai síkságig fut tekintetünk, s a messzeségben a tengert fürkésszük. De a látóhatárt lezárják a horvát hegyek, s hiába tudjuk, hogy mögöttük pár száz kilométerre valóban ott az Adria, azért néha arra gondolunk, jó lenne, ha legalább egy kis öble mosná a Mecsek lábait. De hát még egy nyamvadt kis folyónk sincs...
Azért nekünk Pécs - egy pályázat nyertes szlogenje szerint - így is " a mediterrán hangulatok városa". Aki nyár végén a hegyre felfutó keskeny, görbe utcákban sétál, gyümölccsel teli öreg fügefákra bukkan a terméskő-falakkal védett kertekben és a szőlőkben. Szőlő is akad szép számmal a Mecsek oldalában, bár mind kevesebb, hiszen a város folyamatos növekedése miatt a házak egyre erőszakosabban, feljebb és feljebb kúsznak a hegyen. A bor ezért még megterem az Aranyhegyen, a Makárban, a Donátusban, a Bálicsban, vagy Patacson, Rigóderben és meszesi kertekben. Pécs nem ok nélkül lett a "Szőlő és a bor városa", s az sem véletlen, hogy a generációk óta itt élő igazi pécsiek a saját szőlőbirtokhoz tartozó "tőke" szóból eredeztetve tükének nevezik magukat. Ma már azt is tükévé fogadják, aki később jött és nem tudott, nem akart szabadulni a város varázsától, ha az illető igazi pécsinek vallja magát.
A "pécsiséget" nehéz megfogalmazni. Pécs az Pécs. Csak önmagával mérhető. "Nekem: A VÁROS mindörökre." - vallotta róla Csorba Győző. Az biztos, hogy hozzá tartozik az ugyancsak délies hangulatot árasztó szabadtéri fesztiválok sokasága, a Tavaszi Fesztiváltól az aranyló sétatéri gesztenyefák alatt zajló Pécsi Napokig. Az Országos Színházi Találkozót kísérő kavalkád, az egyetemisták ünnepei, a szőlő és a bor ünnepe és az azt kísérő bordalfesztivál mind mind az utcákra, a terekre hívja a városlakókat és a vendégeket. A pécsiek ilyenkor magukat ünneplik és az életet, s ez az igazi közösségformáló erő.
Forrás: Városi Önkormányzat
Fesztelen, családias hangulatú szállodánk 57 szobával és segítőkész személyzetével várja Önt Budapest III. kerületében, a Római-parton, csendes, zöld környezetben...
Cím: Siófok, Beszédes J. sétány 80.
A 4*-os szálloda a siófoki Aranyparton, a városközponttól néhány percnyi sétatávolságra, közvetlenül a Balaton partján található. Egész évben 148 szobával és...
Cím: Szilvásvárad, Park u. 25/A.
Ön is vágyik arra, hogy a mindennapi zsibongástól távol, egy erdőszéli tisztáson pihenje ki a napi, heti fáradalmakat, hogy reggel madárcsicsergésre ébredjen, és a sz...
Cím: Bükfürdő, Európa Út 18.
A Hotel Caramell**** az ország első holisztikus gyógy- és wellness szállodája. Elsőként itt lehet egy helyen igénybe venni a magas színvonalú gyógyászati és wellness ...
