A jelen

Az 1989. utáni átalakulások rendezetten mentek végbe Orosházán, így a megye legprivatizáltabb, legnagyobb termelési és beruházási értékkel bíró, legtöbb külföldi tőkét vonzó városa lett. Kialakult az agrár/ipari kettősség.

Az egykori mezőgazdasági nagyüzemek helyén a kis-, és középgazdaságok újjászerveződése folyik. A hagyományos mezőgazdasági termékfeldolgozás terén a baromfifeldolgozás Európai hírnévre tett szert az elmúlt néhány év alatt. Számos középnagyságú ipari termelőüzem alakult.

Az üveggyártás, a mezőgazdasági gépgyártás, röntgen- és kórháztechnikai berendezések, biokerámia előállítása, kazángyártás, fűtő- és hűtőrendszerek, faipari termékek készítése mellett az élelmiszeripar és a textilipar is jelen van.

Újraértékelődött a város térségi szerepköre is, ma mintegy 67 ezer lakos érdekeit képviseli a 9 városkörnyéki településsel közösen alakított Területfejlesztési Társulás. Különösen az utóbbi évtized tudatos településfejlesztésének köszönhetően a város műszaki infrastruktúrája jelentősen fejlődött. Biztosított az egészséges ivóvíz ellátás, teljes körű a városi földgázellátó hálózat, korszerűsített a szennyvíztisztítás és a közvilágítás.

Digitális telefonhálózat, szervezetten működő szelektív hulladékgyűjtés, épülő csapadék-és belvízelvezető hálózat növeli a városlakók komfortérzését.

A közlekedés gondjait enyhíti a már elkészült vasúti felüljáró, a 47-es főútvonal várost elkerülő szakaszának építése most folyik. A település 8 általános iskolájában közel 3000, a négy középiskolában csaknem 2000 tanuló tanul, az öt óvodában mintegy 900 gyermek nyert elhelyezést.

Az egészségügy korszerűsítésének kezdetét jelzi a kórház rekonstrukciója, jól szervezett a szociális gondoskodás és a kereskedelmi ellátás.

A kulturális életet a művelődési intézmények és a Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola mellett számos öntevékeny művelődési egyesület munkája színesíti. A Justh Zsigmond Városi Könyvtár a 100.000 kötetes állomány mellett korszerű számítógépes információs szolgáltatást nyújt az érdeklődőknek.

Sugárzó helyi televízió, rádióadó és egy kéthetenként megjelenő közéleti városi lap biztosítja az információáramlást.

Városunk 13 sportegyesülete közül legnagyobb múltra tekinthet vissza az 1913-ban alapított Orosházi Munkás Testedző Kör (OMTK). Több szakosztályának versenyzői szerepelnek a hazai és Európai élvonalban.

A közelmúltban elkészült sportcsarnok nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas.

A városközpontban áll egyetlen műemlékünk, a későbarokk stílusú evangélikus templom (1777-1830 között épült), melynek oltára előtt őrzik a Zombáról elhozott harangot. Fennmaradt néhány parasztbarokk és népi építészeti stílusban épült "napsugaras" faormú ház is.

A Táncsics Gimnázium előtti téren található a Történelmi Emlékpark, Szervátiusz Tibor alkotása, mely a városalapítás 250. évfordulójára készült el. A köztéri szobrok, emlékművek, emléktáblák a várostörténet jelentős alakjainak, eseményeinek állítanak emléket, számuk megközelíti a százat.

A Szabadság téren áll Kossuth Lajos szobra, melyet 1904-ben Horvai János készített.

Az I. világháború áldozatainak állít emléket Pásztor János: Hősök szobra című ötalakos szoborkompozíciója, mely a környék legszebb világháborús emlékműve.

A Szántó Kovács János Múzeum gyűjteményét Juhász Balázs polgári iskolai tanár az 1900-as évek elején alapozta meg, 1945 után Nagy Gyula múzeumigazgató fejlesztette tovább. Állandó kiállítása a "Nyolc nemzedék élete" a városalapító ősöktől napjainkig tekinti át településünk életének változásait.

A Könd u. 1. sz. alatti régi víztoronyban Magyarország egyetlen Kútmúzeumának gyűjteménye kapott helyet.

Városunk kultúrtörténetében mindig meghatározó szerepet töltött be a művészet, különösen a képzőművészet.

Számos alkotó indult innen a világhírnév felé, akik később sem feledkeztek meg szűkebb szülőhazájukról, műveikkel megajándékozták Orosházát. A millecentenárium évében elkészült Városi Képtárra joggal lehetünk büszkék. Mintegy 500 m2-es kiállítóterében olyan neves alkotók állandó kiállítása tekinthető meg, mint Boldizsár István (1897-1984), Bolmányi Ferenc (1904-1990), Pap Gyula (1899-1983) és Csáki-Maronyák József (1910-), festőművészek, valamint a Spanyolországban élő világhírű Orosházi szociofotós Müller Miklós (Nicolas Muller 1913-).

Forrás: Városi Önkormányzat