Omán

Omán Magyarországnál kétszer nagyobb szultánság az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget.

Domborzat

Az Arab-félsziget délkeleti részén elterülő ország sivár, lakatlan partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel. Az ország északi részén a parttal párhuzamos Ománi-hegység, a déli parton a Kara-hegység keleti nyúlványai húzódnak. Területének nagy része sivatag. Legmagasabb pontja: Dzsebel-es-Sam, 3352 méter.

Történelem

A mai ország területének lakói már az időszámításunk előtt 4. évezredben magas szintre fejlesztették az öntözéses földművelést és a hajózást. A perzsa-görög hódítások következtében e fejlett civilizáció azonban épp úgy elpusztult, mint a térség többi országában. 634-ben területét az Arab Birodalomhoz csatolták és a 8. században a mai lakosok elődei, a haridzsiták saját imámjuk vezetésével függetlenné váltak. 1508-ban a portugálok jelentek meg és foglalták el. A portugál uralmat az Oszmán Birodalom váltotta fel 1650-ben. A jelenlegi uralkodó dinasztia megalapítója, Ahmed bin Szaid 1741-ben vívta ki a terület függetlenségét, és egyesítette az országot, sőt elfoglalta Zanzibár szigetét is. A 19. század második felében az angolok vetették meg a lábukat a térségben, és 1891-ben védnökségi szerződést kényszerítettek a Maszkat és Omán Szultánságra, amelynek függetlensége csak formális lett. 1913-ban az ország belsejében élő törzsek fellázadtak az angol uralom ellen, és kikiáltották a független Ománi Imamátust. Ezt hétéves véres háború után ismerte el a partvidéki Maszkat és Omán szultánja, valamint Nagy-Britannia. 1951-ben Szaid maszkati szultán csapatai, angol fegyveresek támogatásával, elfoglalták az imamátus egész területét. Szaid uralma a legsötétebb középkort testesítette meg. Általános volt a rabszolgaság, a szultán magánvagyonának tekintette az ország olajkincsét is. A trónörökös, Kábusz, oxfordi tanulmányait befejezve, megpróbálta rávenni apját egy mérsékelt reformpolitika bevezetésére. Amikor kudarcot vallott, 1970-ben csendes puccsal magához ragadta a hatalmat. 1970-ig az ország két részből állt, a Maszkat és Omán Szultanátusból és az Ománi Imamátusból, melyet az új szultán uralkodása kezdetén egyesített.

Nyelvek, népek, vallások

Nyelvek

Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, az urdut és a hindut.

Népek

A lakosság 88%-a arab, 3%-a beludzsi, 3%-a perzsa, 3%-a indiai és pakisztáni, 3%-a egyéb népcsoporthoz tartozik.

Vallások

A népesség 94%-a mohamedán (60% ibadita, 31% szunnita, 3% síita), 3%-a hindu, 3%-a pedig egyéb vallású.

Egyéb adatok

• Városi lakosság aránya: 77%.

• Születéskor várható élettartam: férfiaknál 70 év, nőknél 75 év.

• Népességnövekedés: 3,38%.

• Írástudatlanság: 24,2%.

Gazdaság

Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat

A lakosság nagy részének a mezőgazdaság nyújt megélhetést, datolyát, banánt, citromot és zöldséget termesztenek, valamint tevéket és szarvasmarhákat tenyésztenek.

Ipar, bányászat

Gazdaságának alapja a kőolaj-, földgáz- és rézbányászat. Jellemző iparágai a kőolaj-finomítás, a tengervíz-sótalanítás, a színesfémkohászat, a cementgyártás és a hagyományos kézműipar.

Kereskedelem

• Exportcikkek: nyersolaj, hal, fémek, textil.

• Importcikkek: gépek, járművek, iparcikkek, élelmiszerek, élőállat, kenőanyagok.

• Főbb kereskedelmi partnerek: Egyesült Arab Emírségek, Japán, Dél-Korea, Kína, Thaiföld, Egyesült Királyság.

Egyéb adatok

• Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 55%, szolgáltatások 42%.

• Hazai össztermék (GDP)/fő: 8300 USD.

• Munkaerő: 920 000 fő.

• Infláció: -0,5% (2002).

Forrás: Wikipedia.