Olaszország

Olaszország (hivatalosan az Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) egy független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Olasz-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát. Az olaszok saját országukat lo Stivale-nak (magyarul a csizma), il Bel Paese-nak (magyarul a csodálatos ország) vagy la Penisola-nak (magyarul a félsziget) hívják. Északon Franciaország, Svájc, Ausztria és Szlovénia alkot vele szárazföldi határt. Olaszország területébe beékelődve helyezkedik el két független törpeállam, San Marino és Vatikánváros.

Itália a mai Olaszország területének történelmi elnevezése, amely az Appennini-félsziget, Szicília, Szardínia és a közöttük fekvő szigetek, a Pó-síkság és az Olasz-Alpok területét foglalja magában. A magyar szóhasználatban általában csak az 1861 óta megszületett egységes olasz államot nevezzük Olaszországnak, míg az ország korábbi területét az Itália névvel jelöljük.

Fekvése, határai

Olaszország a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszigeten, az Appenini-félszigeten, két nagy szigeten, Szicílián és Szardínián terül el, valamint sok kisebb sziget tartozik hozzá. A Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül: az Adriai-tenger, a Tirrén-tenger, a Jón-tenger és a Ligur-tenger.

Az ország északi határvonalát az Alpok vonulatai adják. Északon Franciaországgal, Svájccal, Ausztriával és Szlovéniával határos. Olaszország területén enklávéként fekszik a Vatikán és San Marino.

Földrajz

Domborzat
Olaszországban az Alpok két nagyobb részre osztható:
- a Nyugati-Alpok láncai a francia határnál kezdődnek. Ennek legmagasabb csúcsai az olasz-francia és az olasz-svájci határ szélén sorakoznak, mint a Monte Bianco (franciául Mont Blanc, 4807 m), a Cervino (svájci Matterhorn, 4478 m) és a Monte Rosa (4633 m). A hegyláncok között hágók biztosítják évszázadok óta a közlekedés lehetőségét.
- a Keleti-Alpok legszebb vonulatai mészkő és dolomit alkotta hegyláncok. Mesés szépségű a Dolomitok vonulata, melynek legmagasabb pontja a Marmolada (3342 m). Az Alpok déli lábánál a jégkorszaki gleccserek végmorénái mögött gleccsertavak fekszenek, melyek vonzzák a turistákat is, mint a Garda-tó olasz Lago di Garda, a Lago Maggiore, a Comói-tó olasz Lago di Como, vagy a Luganói-tó.

Appeninek: A Nyugati-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó Appenninek vonulata. A hegység a Pó folyó déli szegélyét kíséri, észak-déli itányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett. Az óidei kristályos kőzetek csak színezőelemként jelennek meg a hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között (flis, mészkő, homokkő). Az Appeninek legmagasabb csúcsa az Abruzzókban magasodó Gran Sasso d’Italia (2914 m). Az Appenninek területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában. A vulkánok egy része még ma is aktív: a Vezúv, az Etna és a Stromboli.

Pó-alföld: A Pó-alföld harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok, medencék jöttek létre. Itália legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára.

Szigetei földrajzi csoportosítás szerint:
Szicília (olaszul Sicilia)
Szardínia (olaszul Sardegna)
Toszkán szigetvilág (olaszul Arcipelago Toscano)
a Tirrén-tenger szigetei
az Adriai-tenger szigetei
a Ligur-tenger szigetei
a Jón-tenger szigetei
tavi szigetek
lagúnák szigetei: Murano, Burano, Torcello, Grado

Vízrajz

Folyói
Olaszország számos kis folyóval rendelkezik. Leghosszabb folyói a Pó (652 km) és az Adige (410 km). A Pó Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, a nyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak. Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az Arno (241 m) és a Tevere (az egykori Tiberis).

Tavai
Olaszország legnagyobb tavai – a Garda-tó, a Lago Maggiore és a Comoi-tó – az Alpok lábánál fekszenek.
- alpesi és előalpesi tavai: Lago d'Orta (Cusio), Lago Maggiore (Verbano), Lago di Endine (Spinone), Lago di Como (Lario), Lago di Lugano (Ceresio), Lago d'Iseo (Sebino), Lago d'Idro (Eridio), Lago di Garda (Benaco)
- központi – tavak: Lago Trasimeno, Lago di Bolsena, Lago di Vico, Lago di Bracciano, Lago Albano, Lago di Nemi, Lago di Massaciuccoli, Lago di Martignano
- a tengerpartokhoz közel fekvő tavak: Averno, Fusaro, Lucrino, Miseno, Patria - a Sila tavai: Ampollino, Arvo, Cecita (vagy Mucone)
- lagúnák, parti tavak: Laguna di Grado Laguna di Marano, Velencei lagúna (Laguna di Venezia), Valli di Comacchio, Lago di Lesina, Lago di Varano Mare Piccolo di Taranto, Mare Grande di Taranto, Laguna di Sabaudia, Laguna di Orbetello, Stagno di Cagliari, Stagno di Marceddi, Stagno di Santa Giusta, Stagno di Cabras.

Természeti katasztrófák: földrengések, vulkánkitörések
Európában Olaszország a vulkánkitörések és földrengések földje: a 20. században olasz földön mintegy 100 nagyobb erejű rengést regisztráltak. A legpusztítóbb földrengések az elmúlt időszakban a következő területeken zajllottak le:
1908: Reggio Calabria és Messina
1915: Avezzano
1929: Bologna
1932: Abruzzo
1968: Belice
1976: Friuli
1980: Irpinia
1997: Umbria és Marche
2002: Puglia.

Éghajlat
Mediterrán: -A tél enyhe, csapadékos; a nyár forró, csapadék nélküli. Néhol az éghajlat száraz kontinentális.

Népesség

Az ISTAT (Olasz Statisztikai Iroda) legutóbbi, 2005-ös adatai szerint az ország lakossága 58 751 711 fő, ami Olaszországot az Európai Unió negyedik (Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság), a világ 22. legnépesebb országa. 2006. júliusában az olasz népesség 0,2%-kal, 58 883 958 főre nőtt, ami főleg az imigránsoknak és az emelkedő átlagos élettartamnak (jelenleg 79,81 év) köszönhető. Ennek ellenére az népesség rohamosan öregszik, már ma öt lakosból egy nyugdíjas, és ha ez folytatódik, akkor 2050-re Olaszország lakossága a jelenlegi háromnegyedére csökkenhet. Európában ebben az országban az 5. legnagyobb a népsűrűség, ami 195 fő/km². A népsűrűség Észak-Olaszországban, Lombardiában és Piemont tartományokban a legnagyobb. Itt él az olasz lakosság egynegyede, és a milánói agglomerációkban több mint 7,4 millió fő lakik.

Etnikai összetétel, nyelvi megoszlás, vallási megoszlás

Népcsoportok: szárd (2%), rétorománok (1%), tiroliak (0,5%). A lakosság 99%-a katolikus.

Gazdaság

GDP (2004): 1 678 millió USD. Szektorok szerinti megoszlása: 65% szolgáltatás, 32% ipar és csak 3% a mezőgazdaság. Olaszországban a dolgozó népesség száma 24 millió fő. A munkanélküliségi ráta: 8% (2004).

Mezőgazdaság
A Pó-alföld a legjelentősebb mezőgazdasági terület: búza, kukorica, cukorrépa, rizs termesztése folyik. Emellett gyümölcsösök teszik változatossá az egyhangú tájat. Az állattenyésztés ágazatában kiemelkedő a tejelő szarvasmarha tenyésztése. A déli területeken jellemző a citrusfélék (narancs, citrom), a korai zöldségfélék, a szőlő és az olajfa termesztése, nevelése. A hegyvidékeken csak juh- és kecsketartásra van lehetőség.

Ipar
Bányászata: Olaszország területe szegény ásványkincsekben. Kőolaj és földgáz a Pó-alföld déli részén található.
Energiagazdasága: Szénhidrogén-tüzelésű hőerőművek és az Alpok folyóin épült vízerőművek biztosítják az ország villamosenergia-termelését.
Feldolgozóiparának központjai:
vaskohászat: Torino, Genova, Milánó, Nápoly, Bari, Taranto, Siracusa
színesfémkohászat: Velence - Porto Marghera
autógyártás: Milánó az Alfa Romeo és Torino a Fiat gyáráról nevezetes
kőolajfinomítás: Genova, La Spezia, Nápoly, Brindisi, Augusta, Messina
vegyipar: Milánó (Montedison, Pirelli)
Olaszország a divatáru – ágazat fellegvára, két ágazata: textilipar: Milánó, Torino, Varese, Bergamo, Cremona; cipőipar.

Kultúra

Oktatási rendszer
általános iskola(Scuola elementare) 6-11 éveseknek
középiskola (Scuola media) 11-14 éveseknek
gimnázium (Scuola superiore) 14-19 éveseknek

Olaszországnak több híres egyeteme van, a legismertebb A Bolognai Egyetem, ami egyben Európa legelső egyeteme volt: 1088-ban alapították, illetve a Páduai Egyetem. Többi híres felsőoktatási intézmény:
Modenai Egyetem
Nápolyi Egyetem
Sienai Egyetem
Római Egyetem

Művészetek
Az ókortól napjainkig az itáliai művészet, építészet, irodalom sok kiemelkedő alkotása játszott jelentős szerepet. A zenében az opera terén nyújtottak alkotó- és előadóművészei magas teljesítményt.
Neves festők: Giotto, Michelangelo, Leonardo da Vinci, Raffaello, Tiziano.
Filmművészet: A filmtörténethez Olaszország két irányzattal járult hozzá. A verizmus a némafilm korában gyökerező stílus volt, amely ragaszkodott a természetszerű beállításokhoz. A II. világháború után egész Európa filmművészetére nagy hatást gyakorolt az olasz neorealizmus. Az olasz új hullám nagy rendezői Federico Fellini, Michelangelo Antonioni, Pier Paolo Pasolini. Néhány nagy név az olasz filmcsillagok közül: Anna Magnani, Sofia Loren és Marcello Mastroianni. A 90-es évek nagy filmsikerei Giuseppe Tornatore és Roberto Benigni nevéhez fűződnek.
Híres zeneszerzők: Antonio Vivaldi, Gaetano Donizetti, Giacomo Puccini, Gioacchino Rossini, Giuseppe Verdi, Ennio Morricone.

Gasztronómia
Az olaszok napi étkezésére az olcsó tésztaételek (pasta) jellemzőek. Olaszországban gyárilag többszáz félét készítenek. Ma már az országhatáron túl is elterjedt a spagetti, a makaróni, a lasagna, a canelloni, a tortellini, és tagliatelle. A tésztákat vagdalt húsokkal, mártásokkal, pestoval, zöldségekkel, gombával, felvágottakkal, hallal variálják, de feltétként használnak kagylót, rákot, tojást vagy füstölt szalonnát is. Különleges olasz specialitás a világszerte elterjedt pizza, melyet gombával, sonkával, zöldséggel, tenger gyümölcseivel, hallal készítenek, majd a tetejére reszelt sajtot tesznek.
Desszertek közül olasz földön készül a világhírű olasz fagylalt (gelato), melyet itáliai cukrászok találták fel. Az olasz itallapokon a bor foglalja el a legelőkelőbb helyet, az itáliai szőlőfajták többségét az igencsak borkedvelő rómaiak telepítették (és fogyasztották a nedűt szorgosan). Ismertek ezenkívül még a vermutok, mint a Cinzano, a Martini, vagy a Campari. Jó minőségű törkölypálinka a grappa. Az olaszok erős eszpresszó kávéja világszerte elismert és nagy népszerűségnek örvend. Olasz földről terjedt el a capuccino is.

Sport
A labdarúgás a fő nemzeti sport és az olaszok ismertek a labdarúgás iránti rajongásukról. Olaszország csapata négyszer nyert világbajnokságot: 1934-ben, 1938-ban, 1982-ben és 2006-ban. Autóverseny: Forma-1.