Mosonmagyaróvár helye és szerepe térben és időben

A város és környéke mindig jelentős nagytérségi kapcsolatok metszéspontjában helyezkedett el, ahol az ókorban és a középkorban az egyetlen jól járható útvonal, a Duna és a Hanság mocsarai között itt húzódott. A délnémet területekről Pannóniába (kelet-nyugat), valamint a Cseh-medencéből a Mediterráneumba (észak-dél) futó útvonalak e tájon találkoztak. Már a rómaiak idejében is a limes útvonala a Vindobona (Bécs) – Carnuntum (Petronell) – Ad Flexum (Magyaróvár) – Arrabona (Győr) – Brigetio (Szőny) – Aquincum (Óbuda) nyomvonalon haladt. Ennek volt jelentős állomása Ad Flexum. A hely katonai, védelmi és kereskedelmi jelentősége abból adódik, hogy két nagy mocsaras, vizes terület között itt egy keskeny közlekedősáv volt, amely a kelet-nyugati és az észak-déli kereskedelmi és hadi utak része lett.

Ez a tény meghatározó volt a vidék történetében, s ma is jelentős a régió szempontjából. Nem véletlenül nevezték e területet „Mosoni kapu”-nak a középkor korai századaiban. I. István azért szervezte a mosoni ispáni (királyi) vár köré a feudális magyar állam fontos bázisát, a megyeközpontot, mert itt kitűnő lehetőség kínálkozott a forgalom ellenőrzésére, lezárására. Jelentős volt ez a szerep a keresztes hadjáratok, majd a török harci cselekmények idején, és óriási hasznot hozott a későbbi évszázadok marhakereskedelmében. Moson várának 1271. évi pusztulása után Magyaróvár vette át a hadi és közigazgatási szerepet, ezért emelte Erzsébet a királynéi városok rangjára 1354-ben a települést, amely a trianoni békét követő megyeösszevonásig Moson megye székhelye volt.

Magyaróvár megerősített vára és a hozzá tartozó hatalmas Habsburg birtok a XVI. századtól a kereskedelem és a képműipar erőteljes fejlődését tette lehetővé, s a város kiváltságainak korlátozása ellenére is sok hasznot hozott ez a birtokközponti szerep mind az akadémia létesítésében, mind a korai gyáripar kialakulásában. Moson megyén jelentős kereskedelmi útvonalak vezettek át, gabonapiaca vetekedett a győrivel, a folyóvizek pedig virágzó malomipar kialakulását tették lehetővé. A XX. század első harmadában Mosonban és Magyaróváron fejlett gyáripar jött létre, amely a környéknek is adott munkát. 1939-ben Moson és Magyaróvár egyesült, és Mosonmagyaróvár kisrégiós központként megerősödött. A járások 1984. évi megszűnéséig járási székhely volt, de hivatalai, iskolái, kórháza, kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatásai, valamint közlekedési helyzete következtében ma is természetes központja környékének.

A város elérhetőségét segíti a bécsi és pozsonyi repülőtér, valamint a Győr melletti, Péren 2003-ban üzembe helyezett közforgalmú repülőtér. A Mosoni Duna és az Öreg-Duna találkozásánál – Gönyűn – működik és folyamatosan bővül a közforgalmi kikötő és szorgalmazzuk újabb kishajók beléptetési lehetőségének lehetőségét.

Turizmus

A város idegenforgalmának fejlesztésére irányuló tudatos tevékenység nagyjából az 1920-as évekig vezethető vissza. E törekvés okozója, hogy a város, mely addig az „ezeréves Mosonmegye” központja volt számos közhivatallal, iskolával és ipari üzemmel, a trianoni szerződés következtében elvesztette megyeszékhely jellegét. Ugyanis a megye nagyobbik és gazdagabbik felét Ausztriához illetve Csehszlovákiához csatolták, s a Magyarországon maradó kis rész pedig Győr megyéhez került. Az esemény a város forgalmának teljes megbénulásához vezetett, hisz korábban jelentős volt a kereskedelem, főleg a gabona- és a marhavásárok, és az élénk ipar. A változások a lakosság anyagi létfeltételeinek hirtelen romlását okozták, s a város vezetősége polgárai védelmének érdekében komoly erőfeszítésekbe kezdett. Fejlesztették a villanyhálózatot, csatornákat építettek, parkosítottak, autóbuszüzemet létesítettek,… Egy 1932-ben Magyaróvárról készült útikönyv már az idelátogatók számára fontos létesítményekről; szállodákról, kávéházakról, mozgófényképszínházról tudósít. 1939-ben egyesül az iparosodott Magyaróvár és a gazdag nagyközség Moson. Mosonmagyaróváron megkezdődött a helybéliek számára a jobb életkörülmények kialakítása, az idegeneknek pedig a város vonzóvá tétele.
Mára a turizmus meghatározó szerepet tölt be a város gazdaságában, a foglalkoztatásban. A szolgáltató szektor szerepe jóval túlnőtt a várost korábban jellemző ipari tevékenységen.
Mosonmagyaróvár turizmusát számos tényező befolyásolja. Ide tartoznak a földrajzi fekvésből adódó kedvező feltételek, a kiváló minőségű gyógyvíz, és a mesterségesen, idegenforgalmi vagy egyéb céllal létrehozott attrakciók.
A város idegenforgalmának, turisztikai kínálatának elemzése azonban nem lenne teljes a régió településeinek és tájegységeinek számbavétele nélkül. Mosonmagyaróvár turizmusát lehet ugyan önmagában vizsgálni, de nem érdemes. Ennek oka, hogy a város körül elhelyezkedő Hanság, mely a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, a Szigetköz és a Lajta – völgye komoly vonzerőt jelentenek, s az ősi, régi kultúrák, a vízivilággal való együttélés teremtette sajátos életforma máig élő nyomai is mind fellelhetőek.
A turisták számára egyaránt vonzerőt jelenthet a Szigetköz páratlan vízivilága, a hansági láposok és mocsarak, a Duna-, Lajta- partját és a holtágakat kísérő galériaerdők, a termálvizekben való gazdagság és a kultúrtörténeti emlékek.
Ez utóbbiak közül említésre méltó, hogy Mosonmagyaróvár egyike Magyarország 16 történelmi városának. Évezredes története, a hangulatos műemléképületek, középkori utcahálózata és városképe alapján kapta e „rangot”.
A kínálat integrált tervezésére azért van tehát szükség, mert a látnivalók együttesen jelentenek akkora csábítást, hogy külföldről vagy az ország másik feléről útra keljenek a turisták és nálunk töltsék a szabadságukat.
Ezen tényezők a turizmus különböző típusainak kialakulását, megerősödését biztosítják a városban és a térségben, Ide sorolható az egészségturizmus, átutazó-, kerékpáros- és vízi turizmus, lovaglás, horgászat, falusi turizmus.

Egészségturizmus

Mosonmagyaróváron 1966 óta van termálfürdő, az utóbbi években lemaradt a nyugat-dunántúli fürdőfejlesztésektől, de visszatérő vendégei elsősorban Ausztriából, Németországból és Szlovákiából érkeznek. A termálfürdő mellett 1999. óta működik a gyógyászati központ és megépült a háromcsillagos Thermal Hotel Mosonmagyaróvár.
A termálvíz vegyi összetételénél fogva Európa öt legjobb hatású gyógyvize közé tartozik. Sok oldott sót tartalmazó alkáli – hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz, ami jól alkalmazható mozgásszervi, gyomor- és bél, valamint légzőszervi megbetegedések kezelésére.
A gyógyvendégek 2-3 hetet töltenek a városban, akik a gyógy-kúra mellett több programajánlat közül is válogathatnak: garantált városnézés, kirándulások a Szigetközben, sétahajókázás a Mosoni-Dunán, sétakocsikázás, puszta-program Rigópusztán, budapesti, győri és soproni egynapos utak, valamint szomszédolás Bécsbe vagy Pozsonyba.
Térségünkben több településen van lefojtott termálkút, ahol fejlesztést terveznek. A legnagyobb ilyen terv Máriafürdő, melyet egy holland társaság szeretne megvalósítani.

Átutazó turizmus

Az M1-es autópálya Hegyeshalom és Győr közötti szakaszának megépülése óta csökkent a városon áthaladó tranzit forgalom és az ezzel kapcsolatos szállás igény. Nőtt viszont a hegyeshalmi átkelőhely közelében lévő szállodák foglaltsága.
Az úgynevezett bevásárló turizmus is jelentősen csökkent, az árak kiegyenlítődése miatt. Változatlan a szolgáltatások (fogorvos, szépségszalon, optika) iránti érdeklődés. A fogorvosok külön szolgáltatásokkal csábítják a vendégeket, pl.: taxit küldenek a határ közeli településeken lakó vendégekért.

Kerékpáros turizmus

Térségünkön halad át a Duna-menti kerékpárút, mely Passautól Budapestig halad a Duna mellett. Sajnos a két határ és Mosonmagyaróvár között, valamint a Szigetközben egy 8 kilométeres szakaszon még nincs kiépített kerékpárút. Nagy gond, hogy a határ osztrák oldalán megépített kerékpárutakhoz magyar oldalon nincs csatlakozás (Albertkázmérpuszta, Jánossomorja). A Szigetközben és Hanságban a kis forgalmú utak vannak ajánlott kerékpárútnak kitáblázva.
Az utóbbi években a belföldi turisták körében is népszerűvé vált a kerékpározás. A kerékpárutak mellett kerékpárbarát szálláshelyek létesültek, fedett kerékpártárolókkal. A városban és a térségben kerékpárkölcsönzés és szerviz is található.

Víziturizmus

Mosonmagyaróváron keresztül – kasul kanyarog a Lajta folyó, amely a városban folyik bele a Mosoni-Dunába. A két folyó turistát és itt lakót egyaránt gyönyörködtet. Az esztétikumon kívül hasznuk, hogy kajakozásra, kishajózásra is alkalmasak. A partokat többnyire erdő vagy erdősáv kíséri, így még a város belsejében is nyugalmat, teljes kikapcsolódást nyújtanak a hullámaikon pihenni vágyóknak.
A Szigetközben két területre oszthatjuk a vízi turizmus kínálatát:
A Mosoni-Duna mellett az utóbbi 5 évben nagy fejlődés ment végbe. A legfontosabb információkkal kitáblázták a folyó partját, kempingek és sátorozóhelyek létesültek, melyekben kenu kölcsönzés, transzfer, túraszervezés szolgálja a turisták kényelmét.
A Felső-szigetközi Duna-ágrendszerben az elmúlt években sátorozó helyek létesültek (Dunakiliti, Cikolasziget, Kisbodak), ahol térképek segítségével ajánlanak túraútvonalakat a vendégeknek, kajakot és kenut lehet kölcsönözni, motorcsónakos túrákat kínálnak kísérővel.

Lovaglás

A térségben több lovasudvar található, van ahol tereptúrákat szerveznek a szigetvilágba.
Máriakálnokon díjlovaglással foglalkoznak, hazai és nemzetközi versenyeket szerveznek.

Szálláshelyek Mosonmagyaróváron és térségében

Térségünkben a sátorozóhelytől az ötcsillagos golfszállóig minden igényt kielégítő szálláshely megtalálható. Kedveltek a háromcsillagos mosonmagyaróvári szállodák, a magánszálláshelyek éppúgy mint a községekben található kis panziók, falusi szállások, vagy a vízparti kempingek.

Vendégkör

A tranzit és bevásárló turizmusra jellemző egynapos vendégkört lassan felváltják a több napot térségünkben tartózkodó turisták. A német nyelvterületről vendégek csökkenését a Szlovákiából, Csehországból és az egyéb európai országokból (Svájc, Svédország, Olaszország, Franciaország) érkező turisták és a belföldi vendégek száma ellensúlyozza. Az utóbbi években megnőtt a belföldi vendégek száma, elsősorban az aktív turizmus (vízi, kerékpáros) turisták és a családi üdülések száma növekedett.

Forrás: Városi Önkormányzat