...
#H1STRING#
Vissza a találati listára
###ALAP_ADATOK###
###LEIRAS###
###ARAK###
###VIDEOK###
###RESZLETEZO_LINKEK###
###KOZELI_CSOMAG###
###KOZELI_VAROS###
###KOZELI_ORSZAG###
###KOZELI_VAROS_O2###
###KOZELI_VAROS_O3###
Vissza az ajánlathoz

Jászkiséraz Észak-alföldi eurorégióhoz tartozik,Jász-Nagykun-Szolnok megye Észak-nyugati részéntalálható. Alapvetően mezőgazdasági település,olyan fejlődő iparvárosok közelében,mint Jászberény (30 km), Jászárokszállás(35 km), vagy Jászfényszaru (50 km). A településtérintő országutak az alsóbbrendű úthálózathoztartoznak, de jól járhatók.
Vasútonaz Újszász - Vámosgyörk szárnyvonalonközelíthető meg. Vasútvonala egyvágányú,nem villamosított. A 4. sz. főút Szolnoknálérhető el (40 km), az M3-as autópálya Hatvannál(55 km), vagy Gyöngyösnél (50 km).
JászkisérBudapesttől közúton 110 km távolságbanvan.

Eredetilegnem jász település, korábban kunok lakták,csak később csatolták a Jászsághoz. ATisza folyó közelsége miatt határa hosszúévszázadokig nehezen járható vizenyős,mocsaras terület volt.
A település környékemár a bronzkorban lakott volt. Jászkisér nevétKysír alakban 1391-ben kelt oklevél említette. Aközség jó része ekkor a Madaras családbirtokában van, s e családnak Kunmadarason ésKunhegyesen is van birtoka. Feltételezhető, hogy KysirtőlKunmadarasig egy összefüggő láncolatot mondhatott ecsalád magáénak. Ugyanekkor a Temesváricsalád birtokáról is tudunk, sőt a Temesvári4 testvér birtokfelosztása említi előszörKysír nevét 1391-ben.
1536-ban a törökhadak elpusztították a közeli Jánoshidát,Alattyánt és Rassangházát. Ez utóbbiközség lakói Kysirre menkültek, így eterületre is Jászkisér lakossága tartottigényt. Kysír mocsaras vízjárta határamenedéket nyújtott és így átvészeltea XVI-XVII. Sz. fordulóján zajló 15 évesháborút, sőt lakói 1600-ban mégjövevényekkel is szaporodtak, mert Eger eleste utánsok református vallású Eger környékilakos talált itt menedéket.. Jászkisérebben az időben valószínűleg a Nagykunsághoztartotzott és elkülönült a Jászságegészétől. Az elkülönüléstfokozta, hogy a Tiszántúlról menekülőreformátus vallásúakat is befogadott. Az1600-ban megalakult református egyháza mindvégigmegőrizte jogait és Jászkisér a Jászságegyetlen református községe. 1626-tólismerjük lelkészei névsorát és1645-ből való úrasztali tányérjais.
Jászkisér népe a NémetLovagrendnek való eladás miatt (1702) csatlakozottRákóczihoz, mellette végig kitartott. Rákóczi1710. március 25-től április 20-ig kíséretévelegyütt a községben tartózkodott, s többlevelet is írt Jászkisérről. E szabadságharcután telepítik az első katolikus családokat areformátusok közé és 1773-ban építikfel a templomukat, míg a református templom 1650 körülépült, de tornyot csak 1771-ben kapott. A XVIII.században túlnépesedett lakossága közüla reformátusok Bácskába mennek ésmegalapítják Ómoravicát 1785-ben, akiknekleszármazottjai 1967-ben látogattak azőshazába.
1818-ban városi rangot nyert atelepülés,s négy országos vásártartására kapott jogot.
1848-ban a rebellisJászkisér erején felül vett részt aszabadságharcban. 1867-be levelet írt Kossuthnak, hogylegyen képviselője, amit Kossuth visszautasított.
Amocsaras Jászkisér az állattenyésztésés halászat mellett a dohánytermesztésselis foglalkozott és 1873-ban több mint 300 család aNyírségbe települ dohánytermesztőnek.
Az1773-ban épült katolikus templomot 1905-ben lebontjákés 1906-ban felépül Foltin Jánosajándékából a mai neorománstílusban épült gyönyörű újtemplom.
Jászkisér 1879-ben megalakítja a48-as olvasókört, ápolva a forradalmihagyományokat: Ezt igazolják az 1905 és 1906-ossztrájkok is. 1918. november 14-én a képviselőtestületköveteli, hogy hazánk köztársaságlegyen. Forradalmisága erősebb a Jászságátlagánál, ennek ellensúlyozásátszolgálja, hogy a Nagyatádi földreform idejénfelosztott földek mennyisége itt a legnagyobb. 1948-banalakult meg az első termelőszövetkezet.
Megoldódottnagyközségünkben a közművelődéshelyzete is: új iskola, új művelődési ház(Makovecz Imre tervei alapján) és új könyvtárszolgálja a művelődési lehetőségeket.
Akiépített út, villany, gáz éstelefonhálózat valamint a jelenleg épülőcsatornahálózat szolgálja a lakosságkényelmesebb életkörülményeit.
Jászkisérről származik a jászságinői suba, amit 12-15 báránybőrből készítettek,diófagomba-festékkel barnára pácoltak,keresztirhája vörös színű volt, észöld selyemhímzéssel díszítették.

Forrás: Városi Önkormányzat