Halásztelek Nagyközség

A mai községnek és közvetlen környékének területe már a kőkorszakban is lakott volt. Erre utalnak a régészeti ásatások során feltárt és felszínre hozott kőbalta, a temetkezési cseréptöredékek, a halászathoz használatos kezdetleges hálónehezékek és a legutóbbi lelet, a szarmata korból származó urna.

A terület a római légiók számára védhetetlennek és túlzottan veszélyesnek bizonyult, így sohasem lett belőle hídfőállás. A rettegett hun uralkodó, Attila innen indította elsöprő támadását a mai Százhalombatta helyén épült római erődítmény elfoglalására. Honfoglaló őseink az egész Csepel-szigetet, így e térséget is nyári szálláshelyként birtokolták. Méneseik tartásához egymáshoz közeli településeket hoztak létre: Szőlőst, Hárost és Tökölt. A megélhetést a halban bővelkedő Duna és mellékvizei nyújtották, de a 12. századra a mezőgazdaság szerepe is megerősödött. A folyó gyakori áradásai a 14. századra az említett elődközségeket templomaikkal együtt elmosták, s így a terület szinte lakhatatlanná vált. A török uralom után a túlélő települések (Szigetszentmiklós, Tököl) felosztották maguk között az üres földet.

Községünk elődje az 1860-as évektől az összeírásokban Tököl lakott külterületeként szerepel, népessége 1870-ben mindössze 67. 1880-ban 56, 1890-ben 68, 1900-ban pedig 95 fő. A major központja a kastély. Innen irányították, szervezték a korban modern gazdálkodást, a zöldség- és gyümölcstermesztést. Warmann Ernő nevéhez fűződik a jól megtervezett öntözőrendszer, a Duna vizét átemelő szivattyúház -amely a mai kisgyár utca meghosszabbításában, a folyó partján romjaiban még meglelhető- és a csatornahálózat. Segítségével a Duna vize a legnagyobb szárazság idején is eljutott a növényekhez. Warmann Ernő birtokát nővéréről Herminamajornak nevezte el.

Sándor Pál, a következő tulajdonos, csányi dinnyetermelőket telepített le majorában és az öntözhető területen új dinnyefajtát nemesített, amelyet róla neveztek el. Sok csányi dinnyés kötött házasságot a Tökölről kitelepült gazdák lányaival. 1910-ben a lélekszám 208, 1920-ban már 254 fő.A birtok ezt követően az Olasz-Magyar Bank, majd a Felvidékről származó Malonyay család tulajdonába került. Malonyay Tamás versenylovakat tenyésztett a kastélyt körülvevő U alakú épületegyüttesben. Kastélya híres volt estélyeiről és vendégszeretetéről. 1925-ben 872 hold jövedelméből tartotta fenn a kastélyt és családját, ám a nagy világgazdasági válság csődbe juttatta, s így birtokukat szinte teljesen eladták. Ugyanígy járt a birtok új ura , Semény Jenő, s ezért 1926-ban a konzorcium kezdte meg a parcellázást. A cepeli és a tököli gyárakban dolgozók -élve a részletfizetési lehetőséggel- kedvezménnyel jutottak a kb. 200 négyszögöles telkekhez, s mellettük bolgár családok béreltek mintegy 20 hold földet. Ők sokszor ember feletti erővel zöldséget termeltek. A 30-as évekig mintegy 20 bolgár család került ide. A csökkent területű birtok vitéz Füzessy István személyében új gazdát kapott, akitől -a hagyomány szerint- kártyán nyerte el azt Stein Emil. Nevéhez fűződik az öntözött területre telepített barackos, erre ma is emlékeztet a község nyugati részének hagyományos neve. Ebben az időben -a lélekszám gyarapodása miatt- iskola is indult.

A második világháború komoly áldozatokat követelt a település lakóitól, hiszen a németek nagy erőkkel védték a gyárakat és a Budapestre vezető utat. A község többször cserélt gazdát. Több helybélit kivégeztek együttműködés, vagy árulás vádjával. A háborút követően látványosan emelkedett a lélekszám. Egyre többen költöztek ide Zala és Szabolcs-Szatmár megyéből. 1949-ben már 1401 fő lakott itt. Indokolttá vált, hogy a Herminamajor leváljon Tökölről. 1950. március 1-én lett önálló község, a Halásztelek nevet azonban csak 1951. május 23-án nyerte el.

Zászlószegelés

Az összetartozás, az összefogás, a közös múlt másik fontos szimbóluma a zászló. Formáját, színét, tartalmi elemeit ennek sem lehet szabadon választani: a heraldika szabályai itt is szigorúan érvényesülnek. A kék-sárga színek a megyei színekre utalnak, benne helyezkedik el Halásztelek címere. Fontos mozzanata a zászlónak a zászlószegelés. A zászlószegelés régi hadizászlók hagyománya. A polgári zászlóknál azonban a szeg színe és formája nincs meghatározva. Művészi kivitelezésű szegekkel rögzítik a rúdhoz a zászló lapját. Bárki helyezhet el ezüst zászlószeget a zászló rúdján, aki szerény adománnyal hozzájárul a zászló ápolásához, karbantartásához. A zászlószegelés jelképesen a közösség összekovácsolását fejezi ki. A zászlót különleges tisztelet övezi, és különleges bánásmódot igényel. Használatát -azt, hogy mikor kell elővenni, ki adhat erre utasítást, kiknek és hány személynek kell kísérnie- szabályok írják elő, amelyeket az önkormányzatnak helyi rendeletben kell megalkotnia.

Forrás: Községi Önkormányzat