Győr, Bécs és Budapest között félúton, szelíd környezetben fekvő patinás, sokszínű város, ahol építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással.

A település sugár irányban összefutó úthálózata észak felől Szlovákiát, nyugatról Ausztriát, délről a Balatont, keletről pedig Budapestet köti a Kisalföld szívéhez. A közelmúltban megnyílt Győr-Pér repülőtér légi úton is elérhetővé teszi a várost.

Magyarország műemlékekben második leggazdagabb vidéki városa a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját. A történelmi korokat idéző templomok, paloták, múzeumok, jellegzetes sarokerkélyek, szűk közök belvárosi sétára invitálják a látogatót.

A győri és Győr környéki szakrális műemlékeink az 1000 éves magyar kereszténység emlékei. Szent István a győri püspökséget egy évezrede alapította az első egyházmegyékkel együtt. A Káptalandombon álló Bazilika és Püspökvár a nyugat-magyarországi kereszténység szimbólumai.

Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész éven át vonzó programokra lelhetnek.

A lendületesen fejlődő gazdasággal és kereskedelemmel rendelkező pezsgő életű település az üzleti élet szereplőinek találkozására is kiváló lehetőséget kínál.

Győrt a folyóvizek mentén szövi, öleli át a természet. A pihenni, felüdülni vágyókat idecsalogatja a gyógyító erejű víz, valamint a környék - a szigetközi vizivilág és a pannonhalmi dombvidék - táji, kultúrtörténeti értékei.

A találkozások városában újonnan megnyílt Rába Quelle Fürdő, a találkozások fürdője szolgáltatásaival újabb kiváló lehetőséget teremt aktív pihenésre, gyógyulásra, kikapcsolódásra.

BAZILIKA

A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000-1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a XI. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257-1267) épültek. A XIV. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386-1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található.

A mohácsi csata (1526) után tűzvész miatt ledőlt a templom egyik tornya, majd 1580 körül egy robbanás ledöntötte a másikat is. A törökök ágyúállásnak, raktárnak és istállónak használták az épületet. A templom helyreállítása Draskovich György püspök (1635-1650) nevéhez fűződik. Ő Giovanni Battista Rava, neves olasz építészt bízta meg a tervezéssel. A torony és a sekrestye már Széchenyi György püspöksége (1659 -1681) idején épült. A templombelső barokk megújítását Zichy Ferenc püspöknek (1743-1783) köszönhetjük.

A terveket Hefele Menyhért készítette, a freskókat és az oltárképek egy részét Franz Anton Maulbertsch és segédjei festették. Az oltárépítmények és a szobrok egy része Gotschall József bécsi kőfaragóműhelyében készültek. Az északi mellékhajó oltárát díszítő Szűzanya-kép Magyarország egyik legjelentősebb búcsújáróhelyévé tette a templomot. A torony megerősítése érdekében Handler Jakab 1823-ban klasszicista homlokzatot épített a nyugati oldalra. Századunk elején Aigner Sándor és Csányi Károly tervei alapján bazilikális elrendeződésű tetőzetet kapott és neoromán stílusú részletekkel látták el. A II. világháborúban a tetőzet megsérült, a toronysisak ledőlt. A bazilikát 1968 és 1972 között restaurálták.

9021 Győr, Káptalandomb, Látogatható naponta: 8.00 - 12.00, 14.00 - 18.00

BOLDOG APOR VILMOS PÜSPÖK SÍREMLÉKE

 
Apor Vilmos 1892. február 29-én született székely főnemesi családból, 1915-ben szentelték pappá. Előbb káplán, majd katonalelkész, 1918-tól plébános Gyulán. Szociálisan nagyon érzékeny lelkipásztor. 1941. március 2-án győri püspökké nevezték ki. A II. világháború alatt fellépett az erőszak és üldöztetések ellen. 1945. április 2-án a Püspökvárba menekült asszonyok és lányok védelmezése közben orosz katonák lelőtték. A vértanú püspököt 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.

KÖNNYEZŐ SZŰZANYA-KÉP

Az Írországból, Walter Lynch ír püspök által 1655-ben Győrbe menekített kép 1697. március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett.
A kegyképnek 1767-ben Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.

PÜSPÖKVÁR ÉS PÜSPÖKI PALOTA

A vár alapjaiban római építések nyomait találták meg. A legrégebbi része a toronyvár alsó fele, a XIV. századból származó úgynevezett menekülő folyosó, valamint az ahhoz kapcsolódó keresztboltozatos helyiség. A vártorony keleti sarkához illesztett, Dóczy Orbán püspök által 1481-86-ban gótikus stílusban építtetett kápolna, az emeletes várkápolnák egy ritka példánya. A mohácsi vész után (1526) a vár a várkapitányok kezébe került. A fenyegető török veszély miatt folyamatosan megerősítéseket végeztek rajta. A legnagyobb átalakítás 1561-1575 között az itáliai Pietro Ferrabosco tervei alapján történt. Ennek ellenére a várat a törökök 1594. szeptember 29-én elfoglalták. Négy év múlva, 1598. március 28-án azonban ismét magyar kézre került, de a püspökök csak a XVIII. század közepén költözhettek vissza székhelyükre. Zichy Ferenc püspök (1743-1783) restauráltatta és a mai formájára bővítette az épületet. A vár és a palota utolsó felújítása 1984-ben fejeződött be. A felújítás során a torony falán előkerültek a középkori toronyhomlokzat részletei, amelyeket szintén restauráltak. 2004 júniusában állandó kiállítás nyílt Apor Vilmos püspökről, akit a vár alatti pincehelyiségben lőttek le orosz katonák 1945-ben. A kiállítás Apor Vilmos vértanúságának állít emléket: bemutatja életét, tevékenységét, megidézi áldozatát és vértanúhalálát. A püspök naplórészletei mellett tárgyi emlékek, dokumentumok, zene, fényhatások és különböző audiovizuális eszközök segítségével elevenítik fel Apor püspök vértanúságig menő életáldozatát.

GYŐRI EGYHÁZMEGYEI KINCSTÁR, KÖNYVTÁR ÉS KŐTÁR

A kincstár jellegében liturgikus tárgyakból áll: az ajándékozó püspökök, főurak a saját koruk stílusának megfelelő értékes ötvösremekeket, textilgarnitúrákat adományoztak az egyháznak. A XV-XVI. századból elsősorban magyar munkák, a XVIII. századtól egészen a múlt század elejéig az erős osztrák kapcsolatok miatt többnyire bécsi darabok kerültek a gyűjteménybe. A legnagyobb adományozók Zichy Ferenc, Simor János és Zalka János püspökök voltak. Rendkívül értékes a kincstár gótikus kelyhekből álló gyűjteménye, melynek legkorábbi darabja a XV. század elejéről származik. A sodronyzománcos és filigrándíszes kelyhek a Mátyás-kori művészet gyönyörű emlékei. A XVII. század végén készült a kincstár egyik legszebb úrmutatója, melyet 1701-ben ajándékozott a Székesegyháznak Keresztély Ágost püspök. A győri kincstár textilemlékei a XV-XVI. századból származnak, egykor a templomi felszerelésekhez tartoztak vagy a liturgikus papi öltözékek darabjai voltak.
A muzeális könyvtár két értékes régi bibliotéka egyesítésével jött létre: az egykori Papnevelő Intézet és a Székesegyház régi könyvállományát tartalmazza. A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár ma mintegy 67 ezer kötet könyvet, 190 ősnyomtatványt és 362 darab 1850 előtt készült kéziratot őriz. A legértékesebb könyv a Hunyadi Mátyás könyvtárából származó Korvina, illetve a Nagyváradról Győrbe került legnagyobb magyarországi kódex, a Zalka-antifonálé.
A kőtárban középkori, újkori kövek, kőmaradványok láthatók a győri Püspökvárból és a Székesegyházból. Kiemelkedő műtárgyak: Anjou-címer (14. sz.), keresztelő medence töredéke (13. sz.), gótikus mérműves ablak (15. sz.), püspöki címerek (16-18. sz.). A kisteremben Lebó Ferenc szobrászművész kiállítása tekinthető meg.

Forrás: Városi Önkormányzat