Fótváros Pest megyében, a Cserhát nyúlványaiés a Pesti síkság találkozásánál,Budapest 0.km-től 17 km-re északra fekszik. A XI. századtólugyan már lakott volt - ebből az időbőlszármazik elnevezésének mondája is-, de az első (*) írásos forrás csak1353-ban említi Folth-ot. A XVI-XVII. században Fóttörök kézen volt, s bár egy időre atelepülés neve mellé a "desertum"(laktlan puszta) megjelölés került, mégissikerült átvészelnie a törökökpusztítását. A Rákócziszabadságharc mély nyomot hagyott Fót életében,a helybéliek közül 14-en fegyvert is fogtak, sharcoltak Szabó Máté ezredében. A XVIII.században Fót a Galánthai Fekete családbirtokába került, majd 1808-ban gróf KárolyiJózsef özvegye vette meg. Gróf KárolyiIstván irányításával 1848-banmegalakult a "Károlyi-huszárezred", s Fótlakosai is harcoltak a szabadságharcban. A Károlyicsalád a XX. század közepéig fontosszerepet töltött be a település életében,fejlődésében. 1951-ben Kisalagot Fóthozcsatolták, s 1970. április 1-jével nagyközséggényilvánították.  2004. július 1-énFót városi rangot kapott. Napjainkban a többmint 15.000 fős lakosságával Fót a fővárosagglomerációs övezetének egyik jelentősvárosa.

Fótlegnevezetesebb épülete az Ybl Miklós általtervezett, 1825-55 között épült romantikusstílusú római katolikus templom. A településközpontjának és ezen belül a templomnak atervezését a kor jeles építészére,Ybl Miklósra bízta Károlyi István.

AFóti Római Katolikus Templom csodálatosgyöngyszeme a romantikus stílusban épültmagyar épületeinknek.

Ha teljes nagyságábantávolról tanulmányozzuk ezt az építészeticsodát, érzékelhetjük a KárolyiIstván gróf és Ybl Miklós építészáltal megálmodott harmóniát. Ez aharmónia a tökéletes arányokból éshasznált formákból árad felénk. Azarab és mór díszítő-elemek közöttsehol sem lelhető fel felesleges, kirívó dekoráció.

Mai szemmel nézve nem isérezzük, hogy milyen merész újításvolt a templom megvalósítása abban a korban, azépítés idején.

A magyar építészetezzel a műalkotással túllépett a nyugatiegyetemes művészettörténeten.

A fóti templom a kiforrottromantika stílusjegyeit viseli magán, holott ez azirányzat az 1850-es években még – (az ezt astíljegyet kezdeményező Münchenben is) - csak aszárnyait bontogatta, ekkor a romantikus stíljegyek mégcsak félénken szólalnak meg a németépítészetben is.

Az akkor 31 éves zseniálisépítész Ybl Miklós rendkívüliarányérzéke a fóti templom esetébenis megmutatkozott. Tökéletesre sikeredett majdnem 300tervrajz elkészítése után a kivitelezéseennek a méreteiben arányos, túlzásoktólmentes, finoman díszített, remekműnek.

Forrás: Városi Önkormányzat