Fót város Pest megyében, a Cserhát nyúlványai és a Pesti síkság találkozásánál, Budapest 0.km-től 17 km-re északra fekszik. A XI. századtól ugyan már lakott volt - ebből az időből származik elnevezésének mondája is -, de az első (*) írásos forrás csak 1353-ban említi Folth-ot. A XVI-XVII. században Fót török kézen volt, s bár egy időre a település neve mellé a "desertum" (laktlan puszta) megjelölés került, mégis sikerült átvészelnie a törökök pusztítását. A Rákóczi szabadságharc mély nyomot hagyott Fót életében, a helybéliek közül 14-en fegyvert is fogtak, s harcoltak Szabó Máté ezredében. A XVIII. században Fót a Galánthai Fekete család birtokába került, majd 1808-ban gróf Károlyi József özvegye vette meg. Gróf Károlyi István irányításával 1848-ban megalakult a "Károlyi-huszárezred", s Fót lakosai is harcoltak a szabadságharcban. A Károlyi család a XX. század közepéig fontos szerepet töltött be a település életében, fejlődésében. 1951-ben Kisalagot Fóthoz csatolták, s 1970. április 1-jével nagyközséggé nyilvánították.  2004. július 1-én Fót városi rangot kapott. Napjainkban a több mint 15.000 fős lakosságával Fót a főváros agglomerációs övezetének egyik jelentős városa.

Fót legnevezetesebb épülete az Ybl Miklós által tervezett, 1825-55 között épült romantikus stílusú római katolikus templom. A település központjának és ezen belül a templomnak a tervezését a kor jeles építészére, Ybl Miklósra bízta Károlyi István.

A Fóti Római Katolikus Templom csodálatos gyöngyszeme a romantikus stílusban épült magyar épületeinknek.

Ha teljes nagyságában távolról tanulmányozzuk ezt az építészeti csodát, érzékelhetjük a Károlyi István gróf és Ybl Miklós építész által megálmodott harmóniát. Ez a harmónia a tökéletes arányokból és használt formákból árad felénk. Az arab és mór díszítő-elemek között sehol sem lelhető fel felesleges, kirívó dekoráció.

Mai szemmel nézve nem is érezzük, hogy milyen merész újítás volt a templom megvalósítása abban a korban, az építés idején.

A magyar építészet ezzel a műalkotással túllépett a nyugati egyetemes művészettörténeten.

A fóti templom a kiforrott romantika stílusjegyeit viseli magán, holott ez az irányzat az 1850-es években még – (az ezt a stíljegyet kezdeményező Münchenben is) - csak a szárnyait bontogatta, ekkor a romantikus stíljegyek még csak félénken szólalnak meg a német építészetben is.

Az akkor 31 éves zseniális építész Ybl Miklós rendkívüli arányérzéke a fóti templom esetében is megmutatkozott. Tökéletesre sikeredett majdnem 300 tervrajz elkészítése után a kivitelezése ennek a méreteiben arányos, túlzásoktól mentes, finoman díszített, remekműnek.

Forrás: Városi Önkormányzat