A középkorban csak egy Dabas voltismeretes, s mint népes helyet már 1270-ben említikaz oklevelek. Gyón IV. Béla alatt már fennállt,s ugyan a tatárjáráskor elpusztult, de a XV.század közepére ismét lakott település.A török hódoltság végére azegész környék elnéptelenedett, s az 1690-esösszeírás alkalmával, mint lakatlanterületet vették számba.

A megye egyik legfiatalabb városa három,illetve négy eltérő történelmi múltravisszatekintő, egymástól markánsan különbözőrétegződésű község összevonásaeredményeként alakult ki. A város északifelén elterülő Sári, amit - akárcsakszomszédait - a török 1597 körülpusztított el. Új birtokosa az 1700-as évekelején katolikus szlovák úrbéresekkeltelepítette be. A település déli felénGyón található. Pusztáit az 1720-asévekben kezdték betelepíteni reformátusmagyar, majd evangélikus szlovák jobbágyokkal. ASárival szomszédos Felsődabas annyiban hasonlíthozzájuk, hogy ide is telepítettek jobbágyságot,katolikus magyar úrbéres lakossága a XVIII.században önálló községgészerveződhetett. Alsódabas, szomszédjával,Gyónnal együtt került az 1720-as években aHalász család kezébe. A pusztátbenépesítő református család ésrokonaik ide viszont sosem telepítettek jobbágyságot.Alsó- és Felsődabast 1947-ben kormányhatározattalegyesítették, 1966-ban pedig hozzácsatoltákGyónt és Sárit is. 1970-re Dabas így érteel a 13000-es, valóban kisvárosias népességet,s miután a fejlesztési prioritások nyománkiépültek a várossá nyilvánításinfrastrukturális feltételei, nagyközségi,1984-től városi jogú nagyközségi rangotkapott, melyre 1989-ben a várossá nyilvánítástett pontot.

A városban élt haláláigKossuth László, Kossuth Lajosédesapja. Az idős Kossuth házaspár 1838októberében leányaival költözöttPestről Alsódabasra. Az L alakú, udvari tornácosépület utcai frontján az alábbi feliratúemléktábla látható: "E házbanélt és halt meg 1839. június 13-ánKossuth László, Kossuth Lajos édesatyja.Kegyeletteljes megemlékezésül az 1948-ascentenáris esztendőben állíttatta a TörténelmiEmlék Bizottság". A házat, a szürkegránit műemléket, és a Kossuth Lajos általTurinból küldött, porcelánrózsákkaldíszített koszorút nagy tisztelet öveziegész Dabason. Utcák és közintézményekviselik Kossuth László nevét.

Dinnyés Lajos (1901-1961)kisgazdapárti politikus, miniszterelnök, szinténDabas szülötte. 1947. május 31-től 1948. december10-ig Magyarország miniszterelnöke volt.

Gyón nevezetes szülötte Gyóni(Áchim) Géza (1884-1917) költő,újságíró, akinek édesapja a helyievangélikus lelkész volt. Maga is papnak indult, deöngyilkossági kísérlete után ateológiával felhagyott és joggyakornok lett agyóni községházán. JuhászGyula írta róla: "1914-ben a háborúköltőjeként indult a lengyel mezőkre, 1917 nyaránmint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritásvértanúja esett el..." 1917-ben szibériaihadifogolyként halt meg, születésnapjánKrasznojarszkban.

Gyóni Géza:A dabasi új harangok

Voltunk valaha Piskimellett
A Gábor Áron ércbikái...
Smost idehoztak jámbor lelkek
Párnák közthalót parentálni

A bömbölésünkmellett akkor
Fél Európa fulladt harcba...
Mostlányok mennek a templomba
Bazsalikomot szagolgatva...

Sebaj, no! Kint anagyvilágban
Vörös viharmadárbarangol...
Leszünk mi még majd, érctestvérek,
Leszünkmég egyszer vészharangok!

Forrás: Városi Önkormányzat