Csehország

A Cseh Köztársaság (csehül: Česká republika vagy röviden Česko) Közép-Európa egyik állama. A Cseh Köztársaság alapvetően három történelmi régióra osztható: a történelmi Csehországra (Čechy, a régi magyar nyelvben Bohémia), Morvaországra (Morava) és Cseh-Sziléziára (České Slezsko), amelyek azonban már nagyon régóta együtt fejlődtek. Csehország tehát eredetileg csak az ország egyik tartománya volt, a történelem folyamán azonban később már az egész országot így nevezték, és az egyszerűség kedvéért ma is gyakran ezzel a rövidebb névvel jelölik. (A továbbiakban szócikkünkben is ezt használjuk.)

Fekvése, határai

Kelet felől Szlovákiával, északról Lengyelországgal, nyugatról Németországgal és délről Ausztriával határos.

Domborzat

A cseh táj nagyon változatos. A nyugati részen (a történelmi Csehországban) található Cseh-medence fő folyói az Elba és a Moldva (csehül Vltava). A medencét peremhegységek veszik körbe – pl. Šumava, Érchegység, Szudéták. Ez utóbbiban, a lengyel határon található az ország legmagasabb pontja, a Sněžka (1602 m).

Az ország keleti részén fekvő Morva-medencét a Cseh-Morva-dombvidék választja el a Cseh-medencétől.

Vízrajz

Morvaország fő folyói a Morva és az Odera. Csehország szárazföldi ország, folyói három különböző tengerbe ömlenek: a Balti-tengerbe, az Északi-tengerbe és a Fekete-tengerbe. De van más folyója is mint például az Elba és a Moldva(Vltava).

Történelem

Csehország 1918 előtt

Csehország területén az őskorban jóval kevesebben éltek, mint a délebbi, melegebb vidékeken, ám mindamellett szép számú lelet került elő a középső paleolitikumtól kezdve (főleg Morvaország területén). Az i. e. 2. évezredben Csehország a La Tène kultúra befolyása alatt állott. Az első nem csak ásatásokra alapozó ismeretek a i. e. 2. századból valók, ekkor a kelta boiok ellenőrizték a területet. Valószínűleg innen ered Csehország másik elnevezése a latin Bohemia is. A kelták az i. e. 1. században a hódító germán törzsek elől elvándoroltak. A helyüket a szvéb törzsszövetségbe tartozó nyugati germán törzsek foglalták el, köztük a markomannok, akik i. e. 80 körül érkeztek ide.

A Római Birodalom határa az Ausztria területén folyó Dunánál volt, így különösebb hatása nem volt a területre. A népvándorlás során Csehország területén az úgynevezett keleti germán népek is megfordultak, köztük a legfontosabbak a vandálok és a keleti gótok voltak.

Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. Az első államszervezet Csehország területén Szamo fejedelemsége volt, amely az avarok hatalmát volt hivatott ellensúlyozni. A fejedelemség Szamo 658-as halálát követően felbomlott.

A 8. század végére a terület a Frank Birodalom határmezsgyéjére került. Ekkor alakult ki egy újabb hatalom a térségben, a Morva Fejedelemség („Nagymorva Birodalom”), amely a mai Morvaország területén helyezkedett el. Ekkor kezdődött meg a kereszténység terjedése Morvaországban, amelyben nagy szerepe volt a keletről érkező, szláv nyelveket is beszélő Cirillnek és Metódnak. Közben, 880 körül kezdett kialakulni a Cseh Fejedelemség is, amely a Frank Birodalom vazallusaként működött. A Morva Fejedelemség végül a magyarok jövetelével bomlott fel.

929-ben a Přemysl-házi I. Vencel cseh fejedelem uralma alatt megindult a kereszténység terjedése. 1030-ban a a cseh fejedelmek bekebelezték Morvaországot, majd 1085-től II. Vratiszláv cseh fejedelem a királyi címet is elnyerte. 1092-től a cseh uralkodók azonban ismét hercegi rangban voltak a német–római császár hűbéresei.

1198-ban I. Ottokár (1198–1230) szerezte meg az örökös királyi rangot. Uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, fia (II. Ottokár) befolyása alá került Ausztria. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám Habsburg Rudolf 1278-ban a morvamezei csatában legyőzte őt, és meggátolja efféle törekvéseit. A 13. században nagy számú német telepes érkezett Csehországba felfejlesztve a nagy középkori városokat mint Kutná Hora, Jihlava, Nemecky Brod (a mai Havlíčkův Brod). 1306-ban kihalt a Přemysl dinasztia, a helyét a Luxemburg-ház vette át. Megkezdődött Csehország aranykora.

A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347–1378, IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget. 1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, mind a Német-római Császárság, mind Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Az egyházaknak juttatott rengeteg földet, amely később a huszita felkelés indokául szolgált. Lásd még: Csehország uralkodóinak listája

Csehszlovákia része

Csehország 1918 és 1992 között Csehszlovákia része volt. 1918-ban jött létre Csehszlovákia állam, amely két újonnan létrejött államból állt: Csehország amely addig az Osztrák–Magyar Monarchia egyik régiója volt, és Szlovákia, amely a Magyar Királyság északi részein jött létre (és mivel Magyarország szintén a Monarchia része volt, így e terület fölött is részben a bécsi császár uralkodott). Az újonnan létrejött állam keleti részén (Szlovákia) szélsőségesen magyarellenes politika alakult ki, a magyarokat kifosztották, megölték, ám még mindig nem akkora mértékben érték a magyarokat atrocitások, mint a II. világháború utáni Csehszlovák Népköztársaságban. A II. világháború idején a német csapatok elfoglalták a Szudéta-vidéket, amelyen akkor rengeteg német nemzetiségü ember élt. Ezután nemsokkal pedig Németország elfoglalta Csehszlovákia nyugati részét, Csehországot, és ekkor a szlovák nácik a németek segítségével létrehozták az első – papíron – független szlovák államot. Később a Vörös Hadsereg elfoglalta a területet, a szlovák nácik nagyrészét megölték, és a cseh és szlovák kommunisták újra egyesítették a két országot, ám a keleti tartományt, Kárpátalja teljes területét Ukrajna államhoz csatolták. Igy létrejött a Csehszlovák Népköztársaság amely egy kommmunista állam volt, ahol szélsőségesen magyarellenes politika folyt (köszönhetően Edvard Benesnek,akinek a dekrétumiai egy demokratikus országban elfogadhatatlanok, ennek ellenére Szlovákia törvényei szerint a dekrétumok még mindig érvényben vannak). Európa keleti és középső részén végbement rendszerváltozásoknak köszönhetően több szövetségi köztársaság vagy unió szétvált (pl. Jugoszlávia amelynek tagországai véres háború által lettek függetlenek, vagy a Szovjetunió amely békésen vált kisebb államokra, ám továbbra is erős orosz befolyás van a posztszovjet térségben) így Csehszlovákia is, amely 1993 elején békésen vált két független országra.

A Cseh Köztársaság

1993. január 1-jén jött létre Csehszlovákia szétválásával. Ebben az időben Csehország nagy gazdasági fejlődésnek indult, nagyrészt a Németországból beérkező befektetőknek köszönhetően, akik Csehországot választották. Demokratikus politika és normális gazdasági vezetéssel elérték azt, hogy a cseh főváros, Prága legyen Közép-Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja valamint leglátogatotabb városa, és azt, hogy 2004-ben az Európai Unió tagjává váljanak. 2006 tavaszán a Világbank egy közleményében gazdaságilag stabil és fejlett országnak nevezte Csehországot. A cseh állam rengeteg pénzt nyer azzal, hogy a középkori építményeket rendben tartja és széppé teszi, ezáltal rengeteg turista választja célpontjául Prága városát, amely egyes felmérések szerint nemcsak Közép-Európa, hanem az egész kontinens legszebb és leglátogatottabb városa.

Általános adatok

• Lakosság: 10,3 millió (2005. júniusi adat)

• Népsűrűség: 130/km2

• Népességnövekedés: -0,08% (2005), születések száma: 1 nőre 1,2 születés jut

• Születéskor várható élettartam: férfiak 72 év; nők 79 év

• Népesség életkor szerinti megoszlása: 0-14 éves: 15,4%; 15-64 éves: 70,6%; 65 év feletti: 14,0%

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Népesség etnikai összetétele: csehek 94%; szlovákok 3%; kissebségek lengyel, német, magyar, roma összesen 3%

• Vallási megoszlás: római – katolikus 39%; protestáns 5%; ortodox 3%; felekezeten kívüli: 40%; egyéb 13%

Sport

A Cseh jégkorong világhírű. 1993 óta 5 világbajnoki címet szerzett: 1996, 1999, 2000, 2001, 2005. További érmek: ezust: 2006, bronz: 1993, 1997, 1998. Legnagyobb csillaga Jaromir Jágr. Az NHL-ben nagyon sok cseh játékos sikeresen szerepel. A cseh futbal szintén az élvonalba tartozik. 1996-ban EB ezüstérmet szerzett majd 2004 Hollandiával közösen 3. helyezettként végzett. 2006-ban a Csehslovákiával való szétválás után először kijutott a VB-re. Legnagyobb csillagai: Pavel Nedved, Jan Koller, Milan Baros, Petr Cech.

Forrás: Wikipedia.