Budakeszia Lánchíd lábánál elhelyezett 0km-jelzéstől 12 km-nyire, a János–hegy dél-nyugatilejtőjén elterülő különleges adottságútelepülés. Területe 37,1 km2, lakosainak számakb. 12.600 fő, amellyel a megye közepes nagyságútelepülései közé tartozik. Keletről ésészakról Budapest, nyugatról Páty, délrőlpedig Biatorbágy és Budaörs határolja.Természeti adottságait tekintve jó levegőjű,szép a környezete, a kertvárosi jelleget erősítőtelepüléspolitika vonzása nagymértékbenmeghatározza a betelepülési kedvet és abeköltözők összetételét.

BudakesziVadaspark és Vadaskertaz erdészethez tartozik. A park és vadaskert teljesterülete 327 ha, ebből a 26 ha-os vadbemutató / illetveennek 12 ha intenzív bemutató területét/. Afennmaradó 301 ha - a vadaskerti rész - a BudapestiErdészet látogatható üzemi területe. Arégió vadon élő állatainak szabadtéribemutatása mellett egy falusi udvar létrehozásávala magyarországi háziállatok bemutatása islehetővé válik.

AVadaspark látnivalói:
·Magyarországés Európa őshonos vadfajai
·Pihenő ésrendezvénypark tűzrakó helyekkel
·Szilfa -tisztás játszótérrel
·Környezetvédelmioktatótermi foglalkozások
·Kilátó

BudakesziArborétum- tájvédelmi körzet. A terület földrajzilagBudakeszi község határában, aTelki-Perbál-Zsámbék községek felévezető út mentén, a 4,5 km-kő tájékántalálható. A bekerített terület kereken 29ha. 1958-ban az Erdészeti Tudományos Intézet(ERTI) kutatásai alapján kezdődött meg azarborétum létesítése. Egyik rendeltetésicélja, hogy a Budakörnyéki zöldövezetbena közjóléti jellegéhez tartozóerdőfoltok, fa- és cserjecsoportok kialakításáhozkiértékelhető tapasztalatot szolgáltasson.Másik célja, hogy az érdeklődő tanulóknakés közönségnek a fák és cserjékmegismeréséhez gyűjteménykéntrendelkezésre álljon.

BUDAKESZIMÚLTJA

Budakeszilakottságára utaló első emlékek mégaz új kőkorszakból származnak. A rómaikorbanis éltek itt emberek, amelyekről egy világon is ritkasíremlék feltárása tanúskodik.

Afalu honfoglaláskori eredetéreutal a Budakeszi-Barackosban feltárt, a X. századközepére keltezhető köznépi temető. Ilyenlelet mindössze négy került elő aKárpát-medencében.

Amai római katolikus templom udvarában 1997-ben végzettásatások az 1761-66 között épültbarokktemplom alatt a település nagyságáhozképest jelentős méretű középkori templomfalcsonkjaira bukkantak. A régészeti kutatásoksorán felszínre került a román koritemplomalapozás, a 15. századi bővítés,a gótikus sekrestye, amelynek falába vadászjelenetesrómai kori sírkövet és római korioltárkövet is beépítettek. Az ásatássorán bizonyossá vált, hogy a templom környéke,a falu központjának múltja mintegy 1000 évrenyúlik vissza. Jelenleg szabadtérielőadásokatrendeznek itt.
Budakeszi nevét egy 1296-oskeltezésű oklevélből következtetve az ősi Keszitörzs valamelyik nemzetségétől kaphatta.Feltételezhető, hogy a tatárdúlás utánalakultak ki Al- és Felkeszi. A mai római katolikustemplom környékén elterülő Alkeszi királyialapítású kápolnáját1267-benemlítik először.

Atelepülés mindenkori fejlődésételősegítette, hogy fontosforgalmi csomópontvolt évszázadokon keresztül, mivel a budai vár,Zsámbék - Székesfehérvár, Tinnye -Esztergom főútvonalában fekszik. Esztergom feléezen az úton közlekedtek, hogy a Visegrád felévezető utak vámjait kikerüljék.

1659-tőlBudakeszi birtokosa gróf Zichy István volt, akinek fia,Péter hívta a településre az első némettelepeseketBajorországból, a Rajna-vidékről, Ausztriából,Cseh-Morvaországból. 1739-ben közel 600 lakosesett áldozatul a pestisjárványnak. 1765-tőlBudakeszi kamaraibirtoklett és igen jelentős kedvezményekben részesül,melynek következtében gyorsan felvirágzik.

Aszázadforduló a polgárosodás kezdete. AXIX. század második feléig a mezőgazdaságitermelés, elsősorban a szőlő- és bortermelés,gyümölcstermesztés jellemző a településre,melynek Budapest főleg piacot jelentett, dolgozni nem jártakoda. A gyökeres változást a 1870-es évekcsapása, a filoxéra hozta. Ez, valamint a millenniumiév közeledtével megindult nagyarányúfővárosi építkezések következtébena lakosság Budapesten keresett munkát.

KorányiFrigyeskezdeményezésére 1900-ban indult megközadakozásból az elsőmagyar tüdőszanatóriumépítése, amely 1906-ban a MilánóiVilágkiállításon elnyerte a "GranPremio" díjat.

Azótaa jó levegő és a szép környezet többszanatóriumot is ide vonzott, s egyben elkezdődötta település iparosodása is.1919-ben megalakult az ipartestület és 1930-ban márközel 60 féle szakmát űztek a községben.Híres lesz a század 30-as éveire az ElektromosMűszaki Rt., a Halfer-féle MárványozóFestékgyár Rt. jelentős, tengeren túlra iseljutó exportjával, és a Nattó-félecipőkrémgyártás.

Budakeszitkellemes klímájáért, szépkörnyezetéért a fővárosi középrétegszívesen felkereste. Jelentős bevételi forrástjelentett a helybélieknek, hogy nyaranta lakásuk egyrészét üdülőnek adták ki. Azidegenforgalomnövekedéséhez nagymértékbenhozzájárult 1928-ban a "Bart-autóbuszok",1937-ben a BESZKÁRT (kék busz) járatainakbeindulása, valamint az ide települő szanatóriumokés a különféle egészségügyilétesítmények. Korányi Frigyeskezdeményezésére 1901-ben megnyílt azErzsébet királyné szanatórium, majd aTábor Diakonissza, a dr. Gosztonyi és a dr. Kozma féleegészségügyi üdülőtelep, valamint aBethel otthon. Három országos jelentőségűegészségügyi intézmény települtBudakeszire: a Korányi és a MÁV Szanatóriumés az Országos Orvosi RehabilitációsIntézet.

Igenélénk a szellemi élet is;Gazdakör 1905-ben, Ipartestület 1919-ben, Kaszinó1926-ban és különböző egyletek (összesen16) alakulnak, pl. Levente Egyesület, IfjúságiEgyesület, Önkéntes Tűzoltó Egyesület,Vöröskereszt Egylet, Stefánia Szövetség,"Szent József" Temetkezési Egylet, RómaiKatolikus Gazdakör, Rokkant Egyesület, BérkocsisokIpartársulata, Építőmunkások Egyesülete,Lyra Dalkör, Polgári Dalárda, SzépítésiEgyesület, a MOVE Mátyás Király Lövésztörzsés a Kossuth Sportkör. A különbözőegyesületek összefogására 1936-bankulturegylet alakult.
Az általánostankötelezettségnél jóval korábban,már 1715-től folyt iskolai tanítás Budakeszin.Első iskoláját a XVIII. század végénépítik. Óvoda 1880-ban, majd polgári észárdaiskola is létesül.

Ahelyi védelem alatt álló mintegy 200 értékes,szép sváb paraszt- és polgárház azelmúlt évszázadok népi építészetiértékeiről tanúskodik. Nemzeti himnuszunkzeneszerzőjének, ErkelFerencnekis itt áll emléktáblával megjelöltnyaralóháza. Budakeszin vásárolt családiházban töltötte utolsó éveit MezeiMáriaszínművésznő is.
1946-ban kitelepítettéka sváb lakosok nagy részét, s helyükrefőként erdélyi és kárpátaljaimagyarokat költöztek. E kitelepítések soránkényszerültek Németországba költöznia jelenlegi német külügyminiszter, az EurópaiUnió soros elnöke, Budakeszi díszpolgára,JoschkaFischerszülei is.

Aháború utánaz ipari hagyományok nem folytatódtak. Inkábbmezőgazdasági,erdőgazdálkodásiüzemegységeket telepítettek Budakeszire. Atelepülés népességénekmegduplázódását az 1965-től indulólakótelepi építkezések, a budapestilakásárak növekedése, a jóközlekedési kapcsolat és a szép környezetsegítette elő. A település kirándulóés üdülőhely-jellege megmaradt, kertvárosijellegét megőrizve iparában csak a kisipar számáraengedett teret.

Aszellemi életet a múlt egyleti hagyományai, aközépfokúoktatás megjelenése(testnevelés tagozatos gimnázium 1964.), a budapestikiköltözésekkel értelmiségiek számánaknövekedése, az újErkel Ferenc Művelődési Központrendezvényeinek, klubjainak tevékenységehatározza meg. Több olyan öntevékenyszervezet (Hagyományőrző Kör, SzépítőEgyesület, Széchenyi Baráti Társaság,Székelykör, stb.) alakult, amely az országkülönböző részeiről ide került emberekkulturális értékeit megőrző, a nemzetiségiőslakosság hagyományait felelevenítőmunkájával, a település múltjánakfeltárásával és megjelenésétszebbé tevő törekvéseivel aktív,önszerveződő közösség kialakításáratörekedett.

Budakeszinemzetiségi összetétele miatt már az1974-es évektől először óvodában, majdiskolában tanulják a német nyelvet. Anemzetiségi hagyományok ápolása, amely azutóbbi társadalmi változások nyománalakult, egyre erőteljesebb. A kitelepítettekleszármazottaival, a határainkon kívülélőkkel egyre szorosabb, testvérvárosi szintreemelt kapcsolatunk van.

Forrás: Városi Önkormányzat