Látnivalók

Tájház
A gyűjteményben néprajzi emlékek, gazdasági eszközök éppúgy láthatók, mint a kenesei Kossuth Bizottság iratai, a faluval kapcsolatos kiadványok, valamint Soós Lajos, helyi költő emléktárgyai.
A kenesei tárgyi emlékek és írásos dokumentumok gyűjtését az 1960-as években kezdte meg - a tanulók és a helyi lakosok bevonásával - két pedagógus.
Cím: Balatonkenese, Kossuth u. 6.

Kossuth-szobor
Gerenday Pál alkotását 1899. október 15-én avatták fel. Hazánkban ez a másodikként felállított köztéri Kossuth -szobor. Az 1848-as szabadságharc idején Kossuth hívó szavára Kenesén is szerveződött nemzetőrség.
A szobor felirata (Soós Lajosnak az avatásra írt versorai):
KOSSUTH LAJOS 1848.
'A szép Balatonnál légy hű néped őre
Nyiss utat, vezérelj boldogabb jövőre
Óh, ragyogj előttünk mint szent égő oltár
Aki bilincsoldó Messiásunk voltál!'
Emelte a kegyelet 1899.
Cím: Balatonkenese, Fő tér.

Római Katolikus Templom (Magyarok Nagyasszonya)
A katolikus templom késő barokk stílusban épült 1819-ben. A toronyban lévő legnagyobb harangot Szent István király és Orbán pápa képe díszíti.
A főoltár képe (Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának) Pribék István adományaként került a templomba. A mennyezet freskóit Graits Endre festőművész készítette 1907-ben.
Cím: Balatonkenese, Táncsics M. u.

Könyvtár:

1998 óta működik jelenlegi helyén az 500 éves óparókia épületében a nagyközségi könyvtár. A betérők közel 20 ezer nagykötetes könyvállományból, több napilapból és számos folyóiratból válogatnak. Mindemellett fonótéka /lemezhallgatás/ és változatos programok sora garantálja a látogatók felhőtlen, és egyben tartalmas szórakozását.

Cím: Balatonkenese, Táncsics M. u. 22.

Református templom

Maga a templom 1568 és 1570 között épült, tornya gótikus, a török pusztítás után átépítették barokk stílusban.
A templom mellett emléktábla őrzi Mosonyi Márton prédikátor emlékét, akit 1700-ban elűztek, de később a kurucok visszahoztak.
Cím:Balatonkenese, Táncsics M. u. 11.

Faluház

A helyi kultúrális élet központja, időszakos kiállításokkal, szakkörökkel,klubokkal és számos érdekes programmal várja mind a helybéli mind az idelátogató érdeklődőket.
Cím: Balatonkenese, Táncsics M. u. 24.

Soós Lajos sírja

A sír felirata:

SOÓS LAJOS született 1856. aug. 8. meghalt 1902. júl. 4.
'Ki akkép él, hogy őtet
Túléli mit mível,
Annak sírszobra díszlik
A hír repkényivel.'
Emeltette: a Balatoni Szövetség kebeléből dr. Óvári Ferenc és Kenessey Pongrác elnöklete alatt alakult Soós Emlékbizottság 1927. aug. 20.
Cím:Balatonkenese, Református temető
A sárga jelzésű gyalogúton érjük el a temetőt, ahol Kenese két poétája, Soós Lajos és Csizmadia Károly nyugszik. Mellette található a Balaton-vidék legnagyobb német katonai temetője.

PARRAGH-KERT

A Balatonkenese észeki részén elhelyezkedő 3,5 hektáros Parragh-kert a Mezőföld erdőgazdasági tájba tartozik. A tájba tartozó őshonos növényzetet a földrajzi fekvés-, a geológiai-, a domborzati-, az éghajlati- és talajviszonyok határozzák meg. A Parragh kert talaja löszön kialakult földes váztalaj, illetve barnaföld, amely kiváló élőhelyet biztosít a védett tátorján számára. Parragh Farkas agrármérnök az általa faiskolaként hasznosított Balatonkenese község zártkertjében fekvő kb. 305 ha-os ingatlanát a Magyar Államra hagyta örökül.
2002-ben került megépítésre az "Erdei pihenő", amely az arborétum funkció mellett a kert közjóléti használatát is elősegíti. A növénygyűjtemény fenntartására, gondozására és bővítésére a kezelő ÁESZ Budapesti Igazgatósága nagy figyelmet és gondot fordít. A kert legnagyobb része mesterségesen, parkszerűen került betelepítésre, részben Magyarországon (máshol) található őshonos-, részben exóta fafajokkal. Itt is megcsodálható a tátorján.

Soós Lajos emlékoszlop

A löszpart legmagasabb pontján áll a Soós Lajos (1856-1902) helyi költő tiszteletére 1927-ben emelt, vöröskőből faragott emlékoszlopot. Nevét viseli a magaslat is, amin áll.
Soós Lajos a pápai ref. kollégium önképzőkörében kezdett verseket írni. Műveiben sokszor megjelenik a Balaton, gyakran látogatta ugyanis Kenesére áttelepült édesanyját. A tragikus sorsú költőt (öngyilkos lett), kívánsága szerint Balatonkenesén temették el.
Az emlékmű felirata:
Ezen emlékművet állíttatta a Balatoni Szövetség kebelében alakult SOÓS LAJOS Emlékbizottság
Dr. Óvári Ferencz és Dr. Kenessey Pongrácz elnöklete alatt
1927. évben.
'Szép Balaton én csak hozzád vágyok
Ringasson el a Te habos ágyod.
Itt boruljon rám az örök éjjel,
Te takarj be bársonyos fövénnyel,
Te suttogd el hajnali szellőnek,
Alkonyattal vándorló felhőnek,
Csillagos ég hulló harmatának:
Mért szaggatta e szívet - a bánat.'
SOÓS LAJOS
Cím: Balatonkenese, Partfő

Balatonkenesei tátorjános

A Dunántúlon egyedül itt él a 3 hektáros természetvédelmi területen található, ritka, védett növénynek számító tátorján. A tátorján (Crambae tatarica) magasra növő, évelő növény, tatárgyökérnek is nevezik. Május végén nyílik, virága hófehér. A hagyomány szerint ínséges időkben gyökerét pörkölve, kenyér gyanánt fogyasztották.
A Balatonkenesei Tátorjános országos védettségű természetvédelmi terület, melyre sárga „T” jelzésű tanösvény vezet fel. A 2 km-es tanösvény körút ajánlott haladási iránya a Soós-hegy déli peremén vezető sétány, megállóhelyei, az információs táblák mentén a terület kiemelkedő botanikai, történelmi és földtani értékeit mutatják be. Az út részben összefonódik a vasútállomásról induló sárga jelzéssel, amely szintén felvezet a Tátorján bokrokkal benépesült, lenyűgöző kilátást nyújtó hegytetőre. Az idei évben még gazdagabb kínálattal készülünk , mivel 2007 a Zöldturizmus éve. Izgalmas kincskereső játékunkban mindenki kipróbálhatja nyomolvasó tehetségét, az ügyesebbek pedig idén is megmérkőzhetnek a Pünkösdi Pengő Próbákon.
Cím: Balatonkenese, természetvédelmi terület

Löszfal, Balatonkenese

A Partfőről más néven Sós-hegyről gyönyörű kilátás nyílik a tóra. A Partfő érdekessége még az országútról jól látható kilenc barlangnyílás a löszfalban, melyet itt Tatárliknak vagy Törökliknak neveznek
kb. 80 méter magas löszfal Fűzfőtől Balatonvilágosig szegélyezi a tavat. Kenese fölött emelkedik a nyugati partok legmagasabb pontja, a Partfő.
A löszfalban látható lyukakról a lakosság körében élő hagyomány úgy szól, hogy a tatár és a török támadások idején ide, a megközelíthetetlen helyre menekült a nép. Ezek a barlangok, melyek öt szinten helyezkednek el, és valóban nehezen közelíthetőek meg (az első vagy húsz méterrel van a part meredélye alatt), valóban lakottak voltak a XIX. század közepéig, de akkor az itt élőket kitelepítették, mivel életveszélyeseknek ítélték ezeket a "lakásokat". Ma e "likak" turistalátványosságok.
Ezen a területen él a Dunántúlon egyedül itt tenyésző, ritka védett növény, a tátorján.
Cím: Balatonkenese, Partfő

Rákoczi fája, szilfamatuzsálem,
Balatonkenese (Akarattya)

A hatalmas (750 cm körméretű) szilfamatuzsálem sajnos 1969 óta halott, csak a csonkja látható.
A helyi legenda szerint itt járt Rákóczi fejedelem, és e fához kötötte a lovát, amikor kihirdette az ország akaratát. A népi etimológia szerint innen származik a település neve: Akarattya. A valóság viszont az, hogy a fejedelem soha nem járt e vidéken, csak Bottyán János generális; a híres brigadéros, Béri Balogh Ádám (akinek nevét a Honvéd üdülő viseli) valóban vívott egy győztes csatát a labancokkal e fa közelében.
A Rákóczi fája egyébként valamikor a megyehatárt is jelölte.

A kidőlt szilfa mögé 1991. június 30-án mamutfenyőt ültettek, melynek táblája a 'nagy' elődre emlékeztet:
SZABADSÁGFA A RÁKÓCZI SZILFA EMLÉKÉRE
1991. június.
Szabadon látogatható.

Forrás: Községi Önkormányzat